Míg a globális bankrendszer naponta több ezer milliárd dollár értékű devizát mozgat meg, a belföldi és határokon átívelő fizetések csupán 1,61 százalékát tette ki decemberben a kínai jüan – derül ki a Swift ezen a héten közzétett adataiból.
A kínai fizetőeszköznek egyébként is kemény éve volt 2017-ben, ahogy csak igen nehezen tudta realizálni a benne rejlő potenciális erősödést
– idézi a CNBC Michael Moont, a Swift szakértőjét. A szervezet jelentése kiemeli, bár Kína egyre nagyobb szerepet játszik a világgazdaságban, a jüan a várthoz képest sokkal kisebb fontossággal bír a globális devizapiacon.
Mindebből az következik, hogy a világpiacot továbbra is a dollár uralja, amit az is alátámaszt, hogy decemberben a zöldhasú 40 százalékát tette ki a határokon átívelő fizetéseknek. Bár ez némileg elmaradt a 2015 és 2016 decemberében mért aránytól, a gyengülő szerep nem a jüannak, hanem az euró erősödésének volt betudható.
A harmadik és a negyedik legfontosabb devizának az angol font és a japán jen számít.
Ráadásul a kínai jüan teljes részesedése a globális fizetésekben még zsugorodott is a megelőző év azonos időszakához képest. A jüan ugyanis 2016 decemberében 1,68 százalékos szereppel bírt, míg 2015 decemberében 2,31 százalékos volt a globális részesedése.
A jüan gyenge szereplésének legfontosabb oka az, hogy a kínai kormány továbbra is igen szigorúan kontrollálja a tőkemozgásokat, és igyekszik visszafogni a tőkekiáramlást az országból. A szabályozásokkal kapcsolatos bizonytalanságok pedig azt vetítik előre, hogy a jüan szerepe valószínűleg a közeljövőben sem fog érdemben erősödni – véli Moon.
Világszerte érezhetők azonban olyan jelzések, melyek arra utalnak, hogy hosszabb távon megemelkedhet a jüan globális befolyása. A pakisztáni jegybank például januárban közölte, hogy dollár helyett jüanban fogják lebonyolítani a Kínával folytatott kétoldalú kereskedéseket és beruházásokat. Szintén januárban közölték európai jegybankok, hogy tervezik fölvenni a jüant a devizatartalékaik körébe.
Ezzel együtt a hírek szerint Kína azt tervezi, hogy bevezet egy jüanban elszámolt olajkereskedési ügyletet, ami ha megvalósul, alapjaiban módosíthatná a világ olajpiaci helyzetét.
A legnagyobb probléma viszont továbbra is a jüan átválthatósága, melyet nagyrészt Peking tart kontroll alatt
– tette hozzá Chris Leung, a DBS közgazdásza. Nem véletlen tehát, hogy a kínai gazdasági reformok mellett az elemzők szerint még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a magánszektor teljesen elfogadja a kínai fizetőeszközt. Mindazonáltal az is jól látszik, hogy a pekingi vezetés és a jegybank egyaránt növelni szeretné Kína vonzerejét a nemzetközi befektetők körében, tehát hosszabb távon egyáltalán nem kizárt a jüan szerepének jelentős növekedése a világpiacon.