Idén várható a cégfelvásárlási rekord Magyarországon

Businessman throwing paper in air, smiling

A nemzetközi vállalati felvásárlásokat regisztráló Mergermarket adatai szerint tavaly Magyarországon 32 darab 5 millió dollárt meghaladó értékű cégfelvásárlási tranzakció zajlott le. Ez mindössze eggyel kevesebb, mint az utóbbi 10 évben rekordnak számító 2016-os adat. A piaci körülmények jók maradnak, ezért idén is sok tranzakcióra lehet számítani.

A cégfelvásárási piac a gazdaság egyik tükre, hiszen az aktivitás és az árak nemcsak a nemzetközi tőkepiaci helyzetről adnak képet, hanem a magyar gazdaságról is. Ingatlanok nélkül számítva, a jelenlegi rekordot tartó 2016-os évből összesen 33 nagy, Magyarországot is érintő céges felvásárlást tart nyilván a legnagyobb tekintélyű akvizíciókkal foglalkozó szervezet, a Mergermarket. Ebből 27 volt olyan, amiben a felvásárlás célpontja kifejezetten magyar székhelyű vállalat volt, 6 felvásárolt cég pedig ugyan nem magyarországi központú, de a magyarországi célpont is része volt az üzletnek. 2017-ben ugyan eggyel kevesebb, 32 céges tranzakciót zártak le, de ebből is hasonló arányban, 25 esetben volt kifejezetten magyarországi központú vállalat a célpont.

Két remek év után egy harmadik következhet, mert a piaci feltételek továbbra is kedvezően alakulnak,

ráadásul küszöbön áll egy olyan tranzakció is, mint a Telenor eladása.

Amennyiben ez idén lezárul, akkor akár meg is dőlhet a magyar cégfelvásárlási rekord 2018-ban"

– mondja Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.

A válság utáni monetáris lazítás, a mérlegalkalmazkodás, majd a meglóduló növekedés eredményeként 2010-es évek közepére magasra emelkedett a cégek befektetésre váró készpénz állománya. Mivel a tőzsdei árfolyamok is stabilan emelkedtek, az eladói oldalon is nőtt a hajlandóság a vállalatok értékesítésére, vagyis célpontokban sem mutatkozott hiány a piacon.

A cégfelvásárlási árak jelenleg jócskán a történelmi átlag felett járnak. Forrás: PhotoAlto/Ale Ventura

Mindez természetesen Magyarországon is érezteti a hatását. Bár a tranzakciók száma az ország méreteiből adódóan kicsi, itt is két meglehetősen aktív év áll mögöttünk. 2017-ben ugyan kevesebb nagy tranzakció zárult le, mint egy évvel korábban, idén azonban akár rekord is megdőlhet érték tekintetében, ha a Telenor tranzakció még 2018-ban lezárul.

A külföldi tőkebeáramlás célpontjai ma már nem annyira a működő vállalkozások, mint inkább a zöldmezős beruházások, illetve kereskedelmi ingatlanok. Ez 2010 után néhány nagy gyár építésében nyilvánult meg, az utóbbi időben pedig az logisztikai és irodapiaci beruházásokban érhető tetten.

Az elmúlt években már egyértelműen azok a cégfelvásárlások uralták a piacot, amelynek mindkét oldalán magyar résztvevők álltak.

Ennek egyik oka, hogy mára kialakult egy nemzeti tőkés réteg, amely akár hitelek nélkül is képes megmozgatni 1-3 milliárd forintot, ha olyan célpontot talál, amely jól illeszkedik a meglevő portfoliójába. Emellett visszatértek a hitelezési piacra a bankok is.

Már vannak jelei annak, hogy a megerősödő magyar vállalkozói réteg idővel hajlandó lesz megfizetni azokat a szakembereket, akik modernizálják vállalkozásaikat, és képesek lesznek arra is, hogy az így megerősödő cégekbe külföldön vásárolt leánycégeket is integráljanak. Ez azonban lassú, generációváltást igénylő folyamat, így a magyar tőkeexport a következő években is a legnagyobb, főleg néhány tőzsdei cég műveleti területe marad.