Kína pénteken belépett az egyhetes holdújév ünnepi időszakába, és a várakozások szerint ezeket a napokat 6,5 millió kínai tölti külföldön turistaként. Ez pedig azt jelenti, hogy a külföldre utazók több milliárd dollárnak megfelelő összeget költenek majd el a világ számos országában – írja a CNBC. A turisták száma idén várhatóan 5,7 százalékkal fog emelkedni a tavalyi 6,15 millióról.
A tágan értelmezett ünnepi szezon február 1-jén vette kezdetét, és március elejéig, vagyis a Lámpásfesztiválig tart, amely a holdújév 15. napjára esik.
A kínai állami adatok és a Ctrip turisztikai weboldal szerint
a Kínán kívül ünneplő turisták átlagosan 9500 jüant, vagyis 1500 dollárt költenek el az utazásaik alatt.
Ebből pedig az következik, hogy csak ezen az egy héten a kínai turisták mintegy 10 milliárd dollárt fognak elkölteni külföldön. Ez a szám egyébként 5 százalékkal magasabb a tavalyi költéseknél.
Noha a kínai holdújév ünnepe alatt Kínán belül is megindul a hagyományos népvándorlás, mert ilyenkor indulnak el, hogy meglátogassák például a vidéken élő rokonokat, egyre többen inkább a külföldi célállomásokat választják.
A délkelet-ázsiai országok egyértelműen népszerűek, de a gazdag kínaiak körében egyre divatosabb például a Déli-sarkra utazni,
és egyesek ezért több mint 25 ezer dollárt is hajlandók fizetni.
A turisztikai célállomások listáját olyan országok vezetik, mint Thaiföld, Japán, Szingapúr, valamint az Egyesült Államok. Az elmúlt időszakban Dél-Korea lecsúszott a legjobbak közül, ebből viszont más országok profitáltak.
A szingapúri turisztikai hivatal emellett a múlt héten közölte,
először fordult elő, hogy a beérkező turisták számát tekintve a kínaiak kerültek a listájuk élére.
Ez igencsak jó hír Szingapúrnak, hiszen a kínaiak eddig is komoly pénzeket hagytak ott a városállamban.
Ráadásul ahogy a kínai középosztály egyre bővül, és egyre több az elkölthető jövedelme, a kínai fogyasztók végre visszatértek a luxuspiacra. Ezzel együtt jellemző, hogy ma már sok turista inkább élményeket vásárol, mintsem materiális javakat.
Ez utóbbi fejleményre pedig a turisztikai szektor is igyekszik lecsapni, és már nemcsak a szállodákban kínálnak élményközpontú programokat a látogatóknak, hanem
igyekeznek összekötni a fogyasztókat a helyi piacokkal
– mondta Christoph Schmidinger, a hongkongi Four Seasons hotel menedzsere. A luxushotel ennek jegyében együttműködik helyi éttermekkel és városnézéseket szervező cégekkel is.
Mindazonáltal vannak árnyoldalai a kínai turizmusnak, melyekre már a pekingi vezetés is felfigyelt. A hatóságok ugyanis a múlt héten kiadtak egy közleményt, amely arra hívja fel a kínai turisták figyelmét, hogy törvénytisztelően, a helyi szabályokat és szokásokat mindenképpen betartva, kellő udvariassággal viselkedjenek, ha külföldre utaznak, jó képet mutatva ezzel a kínai turizmusról.
Bár ez elsőre nem tűnik megszokottnak, nem meglepő, ha azt nézzük, hogy az elmúlt években
kínai turisták több ősi emlékhelyet és ereklyét is megrongáltak, köztük például egy 3500 éves egyiptomi templomot.
Ez a vandalizmus pedig már Kínán belül is felháborodást keltett.
A kínai állami számítások szerint az ünnepi szezon egészében, február 1. és március 12. között
mintegy 3 milliárd utazást bonyolítanak le csak Kínán belül.
A legfontosabb országon belüli célállomások között van Peking, Sanghaj és Kanton is.
A belföldi utazások jelentőségét mutatja, hogy a hivatalos kínai adatok szerint február első 12 napjában 98,8 millió ember ült vonatra az országon belül. Az állami várakozások szerint az idei ünnepi időszak 476 milliárd jüannyi (75 milliárd dollár) bevételt generálhat.
Az idén február 16-ára eső kínai holdújév pontos napját egyébként egy bonyolult számítás adja meg, de rendre január 21. és február 21. közé esik. A hagyomány szerint minden évet a kínai zodiákus 12 állatjegyének egyikéről neveznek el.
Az idei a hegyre menő Kutya éve lesz. Bár a Kutya hagyományosan az értelem és a védelem szimbóluma, a kínai asztrológia szerint a Kutya alatt álló időszakokat heves ellentétek jellemzik. A témával foglalkozó honlapok szerint
a kutya éve tele lesz konfliktusokkal, társadalmi feszültségekkel, amelyek mind a párbeszéd és a szolidaritás hiányából fakadnak.
Tekintve, hogy Kínában 1911-ben bevezették a Gergely-naptárat, a holdújév időszaka végül a „tavaszünnep" nevet kapta. Jövőre a kínai újév napja február 15-re esik majd, és 2019 a Disznó éve lesz.
A városvezetés az eleve rossz levegőminőség és a színes rakétákkal a levegőbe juttatott veszélyes szennyező anyagok miatt fújták le a látványosságot. A kínai holdújév vagy tavaszünnep kezdetén
Kínában országszerte nagy zajjal járó, káprázatos és az éjfélhez közeledve egyre intenzívebb tűzijátékokkal szokták elűzni az emberek a gonosz szellemeket
és bebiztosítani maguknak az egészséget és a boldogságot az új évre, miután már túl vannak a ház, a lakás kitakarításán, a családokat egyesítő ünnep első estéjének bőséges lakomáján és a kötelező újévi televíziós gálaműsoron. Az utcákon ilyenkor lőpor szaga terjeng, az aszfaltot visszamaradt égéstermékek borítják. Peking egyike annak a több mint 400 kínai városnak, amely idén száműzte a tűzijátékokat a levegőbe jutó veszélyes szennyező anyagok miatt aggódva.