Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklete szabályozza az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatokat - írja dr. Kelemen László az Adózóna.hu-n.
A gazdasági társaságnak be kell jelenteni külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a bank nevét, és a számlanyitás vagy zárás napját.
Az átmeneti rendelkezések szerint a 2018. január 1-jén érvényes külföldi számlaszámokat az adózónak 2018. január 31-éig kell bejelentenie az állami adó- és vámhatósághoz írásban, formanyomtatványon.
De mit is jelent az, hogy „külföldi pénzintézet"?
A hazai jogszabályokban a „pénzintézet" fogalmát 1996-ban felváltotta a „hitelintézet" fogalma. A Hpt. (a 2013. évi CCXXXVII. törvény) szerint hitelintézet bank, szakosított vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. Emellett azonban egyes pénzügyi vállalkozásoknak (amelyek a nem tekinthetők hitelintézetnek, mert nem gyűjtenek betétet) lehetőségük van arra, hogy cégeknek bankszámlát vezessenek. Ezt is belefoglalva a „pénzintézet" fogalomba, valójában ide tartozik minden külföldi pénzügyi intézmény.
További kérdés, hogy
hogyan kell kezelni az egyre terjedő korszerű fizetési formákat?
Például be kell-e jelenteni ez alapján mondjuk a cég PayPal fiókjának számát, amelyről fizetési műveletek kezdeményezhetők, vagy ilyenek fogadására alkalmas?
További kérdés, hogy
a gazdasági társaságnak milyen viszonyban kell lennie az adott számlával?
Neki kell rendelkezni felette, vagy elég, ha a számlát a nevében nyitották meg? Különösen érdekes a vállalatcsoport cash pool számláit bejelenteni, amelyek a benne részt vevő tagvállalatok folyószámláinak egyenlegét jelenti, virtuális, tehát akár tényleges pénzátvezetés nélkül is. Mi a helyzet, ha egy nemzetközi vállalatcsoportban a magyar leányvállalat úgy vesz részt, hogy az elszámolást nem is ő kezeli?
Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz.