A lépésről együtt határozott a templomot felügyelő római katolikus, görög ortodox és örmény egyház. Az egyházak a status quo, az eddigi helyzet felrúgásával vádolták Izraelt, és hogy szisztematikus és példátlan támadást hajtott végre a szentföldi keresztények ellen.
A Jézus Krisztus keresztre feszítésének és sziklasírba temetésének keresztény hagyomány szerinti helyén emelt templomot 1948, a függetlenségi háború harcai óta még sohasem zárták be. Korábbi időkből csak 1900-ból találni példát erre, akkor egy napra zárt be a keresztény világ legfontosabb zarándokhelye. Akkor a templomi felügyelők a szomszédos keresztény menedékházba érkező, zsidó származású telepesek jelenléte ellen tiltakoztak.
A jeruzsálemi városháza komoly adóhátralék befizetését kéri a város keresztény egyházak tulajdonában álló gazdasági érdekeltségeitől,
üzlethelyiségeik, bérbe adott ingatlanjaik után, de hangsúlyozták, hogy az imákra és hitéletre használt épületek továbbra is adómentesek maradnak.
Az egyházak a lépéssel egy törvénytervezet miatt is tiltakoznak, amely az egyházi ingatlanok magánszemélyeknek történő adásvételét szabályozná és korlátozná. Ennek az indítványnak a megvitatását az egyházak elutasító véleménye miatt egy héttel elhalasztotta az izraeli törvényhozás, a kneszet.
Az új adózási szabályok alapján, az államnak – bizonyos feltételek fennállása esetén – lehetősége lenne lefoglalni egyházi ingatlanokat is.
Ezt szintén nem tartják elfogadhatónak az érintett keresztény szervezetek.
A jeruzsálemi keresztény vezetők közlése szerint a bezárás határozatlan időre szól.
A helyszínt minden évben turisták és zarándokok százezrei keresik fel.