2010 előtt a magyar gazdaságpolitika a többségében külföldi tulajdonú bankrendszerrel közösen devizában adósította el a magyar háztartásokat, vállalatokat és az államot.
A háztartások devizaadóssága 2005-ben még a GDP két százaléka volt, 2010-re viszont már a húsz százalékot is meghaladta, miközben egyetlen visegrádi országban sem nőtt 13 százalék fölé.
A 2010 előtti nyolc év alatt felhalmozott háztartási devizaadósságot azonban a 2010 utáni gazdaságpolitika lenullázta.
Emellett 2010 után az államadósság devizaaránya is felére csökkent, míg a 2010 előtti nyolc évben duplájára nőtt.
A 2010 előtti magas devizaarány jelentősen csökkentette a gazdaság külső sokkokkal szembeni ellenállóképességét, és szerepet játszott a 2008-as gazdasági válság súlyos hatásaiban is.
Ezen eredmények legfontosabb feltétele az elmúlt nyolc év politikai stabilitása volt, ez azonban veszélybe került.
Karácsony Gergely egy nyilatkozata szerint alaptörvény és törvényesség nélkül működtetné az országot, és megkezdené a jogállam azonnali lebontását. Káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki győzelem után – erősítette meg Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban.
Amiről elfeledkeznek, hogy a politikai instabilitás óriási gazdasági kockázatokat is hordoz, ami bizonytalanságot okoz a külföldi befektetők körében is.
2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyorsan emelkedett,
2002 és 2010 között a GDP 55 százalékáról közel 80 százalékára nőtt.
Ellenzéki politikusok nyilatkozatai szerint azonban a hatalomra kerülésük esetén válságok és politikai instabilitás következhet, így ebben az esetben – ahogyan az 2010 előtt történt - az államadósság ismét növekedésnek indulhat.
2002-2010 között történelmi viszonylatban is ritka, 25 százalékpontos emelkedés történt a GDP-hez viszonyított adósságrátában, a magyar állam csak eladósodás árán tudta ellátni alapvető feladatait. Átlagosan minden évben több mint három százalékponttal nőtt a magyar állam adósságrátája.
2008-ra ráadásul Magyarország államadósságban túlnőtt az uniós és az euróövezeti átlagon is, annak ellenére, hogy 2002-ben még a magyar államadósság volt alacsonyabb.
A 2010 előtti átlagos eladósodási tempóval haladva 2018-ra a GDP 105 százaléka lenne a magyar államadósság. A magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország,
és csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán országok klubjához. Ehelyett
a magyar államadósság már 2011-től csökkenő pályára állt, így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra csökkenhet.
Mindenesetre egy brit pénzügyi lap már arra intette a külföldi befektetőket, hogy beruházásaikkal inkább várják ki, hogy folytatódhat-e a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika.