A válság után ismét felértékelődött az arany szerepe

Az arany az egyetlen olyan nemesfém, amelyik megbízhatósága és értékállósága következtében –egészen a közelmúltig – a világ pénzügyi rendszerének alapjául szolgált. Az aranystandardnak is nevezett rendszer – különösen a nyugalmas és prosperáló időszakokban – stabilitást, bizalmat és biztonságot adott. Később azonban fordult a kocka, a jegybankok inkább állampapírokba fektettek. A 2008-as válság után ismét felértékelődött az arany szerepe, a jegybankok számára egyre fontosabbá vált a nemesfém, és ma már kockázatosnak tartják a külföldi tárolást.

A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben már úgy tűnt, hogy az arany szerepe véglegesen letűnőben van.

A pénzügyi világválság óta azonban lassan átértékelődik ez a felfogás is, és a jegybankok egy része – különösen a feltörekvő országokból – ismét vásárlóként jelentkezik azaranypiacon.

A legtöbb jegybank a kilencvenes évekig változatlan szinten hagyta az aranytartalékát. Az évtized második felére ugyanakkor jelentős készleteket értékesítettek a piacon, elsősorban a kedvező gazdasági helyzetre hivatkozva, hiszen

az akkori megítélés szerint a gazdasági fellendülés időszakában nem volt már szükség a korábbihoz hasonló mértékben az arany „biztos menedék" voltára.

A válság bekövetkeztével, a globális környezet megváltozása folytán a jegybankok magatartása gyökeresen átalakult az aranytartalékokkal kapcsolatban. Nem csak az értékesítések zsugorodtak minimális mértékűvé, de

2010-től a monetáris politika irányítói nettó vásárlóként jelentek meg ismét a piacon.

Jórészt az európai adósságválságnak köszönhetően 2016-ban ez már megszakítás nélkül, hetedik éve így volt, amire a hatvanas évek óta nem akadt példa.

Az aranytartalék egyre fontosabb lett a válság után. Forrás: MNB

Míg 2010-ben a globális kereslet 2 százalékát tették ki a jegybanki vásárlások, 2014-ben már 14 százalékra növekedett ez az arány.

A világ hivatalos aranytartaléka 2017-ben összesen 33 604 tonnát tett ki.

Az utóbbi évek gyarapodása ugyanakkor elsősorban néhány feltörekvő gazdaságnak köszönhető, amelyek igyekeznek a pénzügyi rendszerük stabilitását az arannyal, mint a gazdagság és állandóság szimbólumával is hangsúlyozni.

Hazahozták Londonból a magyar aranytartalékot. Forrás: MNB

2008 vége óta a legnagyobb mennyiségben Oroszországban (+1259,3 tonna), Kínában (+1242,6 tonna), Törökországban (+379,5 tonna), Kazahsztánban (+217,4 tonna), Indiában (+200 tonna) és Mexikóban (+114,3 tonna) növekedett az aranytartalékok nagysága.

A nagyobb aranytartalék a külföld számára is egy erős, kevésbé sérülékeny ország képét sugallhatja.

Az arany hatalmas előnye a devizákkal szemben az, hogy nincs kitéve az egyes országokhoz kötődő politikai kockázatoknak. Ezért a világon mindenütt tapasztalható, hogy az arany továbbra is fontos szerepet játszik a jegybanki tartalékok között.

Az aranytartalékok kezelésére vonatkozó stratégiák meglehetősen változatos képet mutatnak a világon, azonban az arany jelentősége folytán egyre több helyen szállítják haza a tartalékokat és bővítik annak mennyiségét.

Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését is egyre több jegybank tartja kockázatosnak.

Az elmúlt években többek között a holland, a német szövetségi, valamint az osztrák jegybankok vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja. Fontos szemponttá vált – auditálással, leltározással – annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve, hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is
biztonságot jelentenek.