Ez a fém törheti le a kobalt zsarnokságát az e-autók gyártóinál
![ACTIVITIES Activity Atmosphere Biodiversities Biodiversity Biological diversity blue skies blue sky BTP Building industries Building industry BUILDING SITE Building sites Chemical element Chemical elements Clearing (Tree) Clearings (Tree) Coast Coasts Cob](https://cdn.origo.hu/2023/12/Gc9oJIZ1hbgYZlBtSUqeO2n4QoEca8A09nZyHfSiaFM/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzlmYzlkNjliMzg0MzRmMjM4YTgxMTU1OWI5MmZhMjI2.webp)
Nehéz ügynek számít minden, ami az értékes kobalttal kapcsolatos. A főként az elektromos járművek és elektronikai eszközök gyártásában használt fémfélével nem csak az a gond, hogy egyre drágább. Ahogy az Origo is beszámolt arról, a világtermelés több mint felét adó Kongó, a jelek szerint újra véres konfliktus felé sodródik. A kitermelés körül emellett is számos aggasztó körülményt látni, egyrészt a gyerekmunkát, másrészt a gyártók kiszolgáltatottságát. Kína pedig meglehetősen fukarul viselkedik akkor, ha saját készleteinek exportjáról van szó – ami érthető, hiszen a távol-keleti állam akkumulátorgyárainak is rettenő mennyiségben van arra szükségük.
Ezt elégelhetik meg hamarosan azok az akkumulátorgyártók, amelyek nem Kínában működnek vagy nincs ilyen jellegű kötődésük. A lítium-ion technológiánál a kobaltot a katódok gyártásánál használják, a kitermelt kobalt-szulfitok és -oxidok jelentős része ide kerül. Ugyanakkor egyetlen elektromos jármű legyártása is közel 10 kilogrammot emészt fel a nyersanyagból.
Ám
a kobalt árának meredek emelkedéséért nem a világ második legerősebb gazdaságává váló ország nyersanyagéhsége vagy szándékos piaci manipulációja okolható.
Ahogy az alábbi ábrán látható, a kobalt árának emelkedését egyáltalán nem követte egy másik fontos fém, a nikkel drágulása.
Mivel a különbség mértéke többszörös, ezért egyre több, kobaltot használó gyártó figyelme fordul a nikkel felé, mellyel – elméletileg legalábbis – jelentősen csökkenthető lehet a kobaltkitettség.
Egyes vállalatok most a nikkellel kísérleteznek. A nikkel felhasználási területének jelenleg mások a súlypontjai, mint a kobaltnak:
A kitermelt kobalt mintegy 40 százaléka kerül az akkumulátorokba és telepekbe, több mint 20 százaléka hasznosul ötvözőként, de használják az egészségügyben és az űrtechnológiáknál is.
A nikkelnek közel háromnegyede jelenleg arra megy el, hogy rozsdamentes acélt gyárthassanak a segítségével, elemekbe alig 10 százaléknyi jut.
Néhány cég most „kobaltkönnyített" katódok gyártásával próbálkozik. Ez azt jelenti, hogy a katódba nem kerülő kobalt helyett nikkelt használnak – igaz, ebből a fémből nyolcszor annyi kell, mint kobaltból, ugyanakkor alacsony ára miatt, így is vonzó választás lehet.
A gyártók azt mondják, így a telepek egyetlen töltéssel tovább bírják, ami egyértelműen nyereségnek mondható. Bár – és ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni – ennek az az ára, hogy
megnövekszik a kigyulladás kockázata a kobalttal készült változatokhoz képest.
Egyes elemzők szerint, bár a nikkel ára most még alacsony a kobalthoz képest, nem kizárt, hogy hamarosan ez a fém is a kobalt nyomdokaiba lép, már ami keresletét és piaci árát érinti. Az egyik cég azt valószínűsíti, hogy az elektromos járművek miatt 2025-re a mostani szint tizenhatszorosára nő a kereslet.