A tokiói városvezetés úgy tekinti, a közelgő olimpiai játékok miatt végrehajtott fejlesztések nem csak a helyi gazdaságot mozdítják a fenntarthatóság irányába. Tokióban úgy vélik, hogy az újdonságok a társadalom egészének életminőségére is kedvezően hatnak.
A japán fővárosban legutóbb 1964-ben rendeztek olimpiát. Az aakkor megvalósított infrastrukturális beruházások a későbbi japán gazdasági fejlődés megalapozásához is hozzájárultak. Például ebben az évben állt munkába a híres japán „golyóvonat”, a nagysebességű és azóta is üzemelő Shinkansen, illetve kezdte meg termelését több gyár, amelyek azóta is hozzájárulnak a világ egyik élvonalbeli gazdaságának számító Japán teljesítményéhez.
A 2020-as olimpiai játékokra már más célokat tűztek ki Tokióban.
Az ambiciózus vállalás szerint, legalább az események nyitó és záróünnepségét zéró emissziósra próbálják kihozni.
Ennek kulcsa a szénhidrogénből a hidrogén hasznosítása. A tokiói városvezetés szemében ugyanis az olimpiai játékok is annak eszközei, illetve lehetősége, hogy a város közelebb kerüljön 2030-as határidejű, fenntarthatósági vállalásainak teljesítésében.
Ezek tételesen a következők:
A megnevezett főbb fejlesztések egy részét már a két év múlva esedékes játékokra megvalósítanák.
Így például növelnék az üzemanyag-cellás járművek és bővítenék a hidrogén-töltőállomások számát.
A városvezetés arra vállalkozik, hogy úttörő technológiájú olimpiai falut épít a sportolóknak a játékok idejére. A létesítményben alacsony károsanyag-kibocsátással, hidrogénre épített energiaellátást valósítanának meg.
Nagy reményeket fűznek a városüzemeltetésben használható mesterséges intelligenciákhoz, illetve azokhoz a fejlett információtechnológiai megoldásokhoz, melyek támogatják az energiafelhasználás optimalizálását. Ebben egy amerikai cég, a Sensus is partnere lesz Tokiónak, mely vállalat a közüzemi adatelemzés és az intelligens mérési technológiák vezető vállalata globális viszonylatban.
Tokió vezetése különösen büszke arra, hogy
2001 óta úgy sikerült feljebb tornászni a metropolisz gazdasági teljesítményét évi 850 milliárd dollárra, hogy közben csökkentették az energiafelhasználást.
Azt pedig, hogy sok japán szívügyének érzi a nagyszabású, nemzetközi figyelem övezte eseménysorozat sikerét, jól mutatja a hozzájárulás az olimpiai érmék elkészítéséhez.
A játékokra nagyjából 5 ezer darab érmét kell elkészíteni a sportolók számára. Egy tipikus mobiltelefon 0.048 gramm aranyat, 0.26 gramm ezüstöt és 12 gramm vörösrezet tartalmaz. A már nem használt készülékek nagy mennyiségben tehát jelentős forrásai az értékes nyersanyagoknak, melyek ki is nyerhetők a szemétre kerülő kütyükből. A japánok már több mint 80 ezer darab, nem használt telefont és más elektronikai berendezést adományoztak az illetékes szervezetnek. Az ezekből kinyert ritka fémeket a sportolók medáljainak gyártásában használják.