A kereskedelemben dolgozik a legtöbb minimálbéres

Szerencs, 2015. március 22. Béres Tiborné eladó dolgozik a csemegepultban az Uni Coop élelmiszerlánc szerencsi üzletében 2015. március 22-én. A világörökségi területnek számító Tokaj-hegyaljai borvidék három településén, Sátoraljaújhelyen, Tarcalon és Szerencsen vasárnap is kinyitnak az Uni Coop boltjai. MTI Fotó: Vajda János

Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felméréséből.

A kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint a nagyobb cégek. A 20 alkalmazott feletti cégeknél, a foglalkoztatottak számának emelkedésével, csökken az alacsony bérűek aránya.

Különösen nagy, 30 százalékos a 11-20 embert foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon lévők aránya, ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég.

A kutatás szerint az ágazatok közül kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10 százalék), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9 százalék). Ezt a feldolgozó- és építőipari ágazatok követik, 6, illetve 4 százalékkal.

Az elemzés szerint leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemző a garantált bérminimumon (szakmunkás minimálbéren) való foglalkoztatás, ahol a dolgozók 12 százalékát alkalmazzák így. Ezután a kereskedelmi cégek következnek 8 százalékos, és az építő- és feldolgozóipari cégek, 7 és 5 százalékos aránnyal.

Arányait tekintve a kereskedelem alkalmazza a legtöbb minimálbéres alkalmazottat Forrás: MTI/Vajda János

Jelentősek az egyes régiók eltérései:

a fejlettebb országrészekben - Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl- a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3 százalék,

a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10 százalék között van. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10-13 százalék, a maximumot Dél-Alföldön éri el, 16 százalékkal. A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók aránya 7-11 százalék, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsőérték, 17 százalék.

Az elemzés kitért arra is: az idén januári 8 százalékos minimálbér-emelés, és a 12 százalékos garantált bérminimum-emelés, valamint a 2,5 százalékra csökkentett szociális hozzájárulási adó hatására a vizsgált cégeknél, kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatására,

a foglalkoztatás költségei átlagosan 5,2 százalékkal emelkedtek.

A GKI szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát. Az erőltetett béremelést ugyan kompenzálja a 2,5 százalékpontos adócsökkentés, azonban csak csekély mértékben.

A felmérés 2018 márciusában 1204 cég körében készült az ötnél több dolgozót foglalkoztató, jellemzően többségi magyar tulajdonú társaságoknál.