A munka törvénykönyve (Mt.) 12. paragrafusa szerint a munka díjazásával kapcsolatban is be kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. A törvény meghatározza, hogy a munka egyenlő értékének megállapításánál milyen szempontokat kell figyelembe venni. Ezek az elvégzett munka természete, minősége, mennyisége, munkakörülmények, tapasztalat és felelősség, szakképzettség, fizikai, szellemi erőfeszítés, munkaerőpiaci viszonyok - írja az Adózóna.hu-n Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd.
A törvény szerint munkabér minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
Ennek következtében a diszkrimináció tilalmát például a bérpótlékok, illetve a teljesítménybér esetén is alkalmazni kell.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséhez szükség van védett tulajdonságra (nem, faj, életkor, nemi identitás stb.).
Az EH 2014.04.M8. számú döntés szerint nem felel meg a törvénynek, ha a munkáltató az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál – az elvégzett munka természetében, minőségében, mennyiségében, a munkakörülményekben, erőfeszítésben, felelősségben fennálló azonosság mellett – eltérő bérezést alkalmaz.
A BH 2004.123. szerint az viszont nem tekinthető indokolatlan megkülönböztetésnek, ha az egyébként azonos jellegű munkavégzésért a nem azonos feltételekkel rendelkező személyek eltérő díjazásban részesülnek.
Magyarul, annak a munkavállalónak, aki reklamál az eltérő bérezésért, először azt kell megnéznie, hogy
indokolja-e a különbséget az elvégzett munka minősége, mennyisége, a fizikai, szellemi erőfeszítés, stb.
A választ ez alapján kell megállapítani.
Ha a munkavállaló még ezek után is úgy érzi, jogszerűtlen a megkülönböztetés, akkor munkaügyi bírósághoz fordulhat, ahol három évre visszamenőleg igényelheti a bérkülönbözetet, de fordulhat az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is, mely elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését és bírságot szabhat ki.
A vizsgálat során a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló által valószínűsített körülmények nem álltak fenn,
vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony esetén nem volt köteles megtartani.
A munkavállalónak azonban a fentiek ellenére vigyáznia kell, ha megtámadja a munkáltatóját. Amennyiben ugyanis arra hivatkozik, hogy egyenértékű munkát végez, de a bérezése nem védett tulajdonság folytán, hanem egyszerűen a munkáltató önkényes eljárása miatt alacsonyabb, akkor már
neki kell igazolnia azt, hogy egyenértékű munkát végez kollégájához viszonyítva,
és ennek ellenére az alapbére alacsonyabb, mint a vele összehasonlítható helyzetben lévő társáé, társaié.
A teljes cikk az Adózóna.hu-n olvasható el.