Akik mostanában mentek nyugdíjba, azok véghez vittek egy nagy tettet: már így is évekkel tovább éltek, mint a születésükkor várható élettartamuk volt. Szerencsére nyugdíjas nőként még is így is közel 20 év a várható nyugdíjban töltött idő (férfiként 4 évvel rövidebb). De várhatóan mennyit töltenek ebből egészségben? Sajnos nem túl sokat, a közel húsz évből mindössze hatot.
Ha egészség van, minden van – tartja a mondás. És nyilvánvaló, hogy jóval egyszerűbb minőségi életet élni egészségesen. De a tradicionálisan magas gyógyszerárak mellett az sem mindegy, hogy kell-e szednünk valamit rendszeresen. Nem is beszélve egy-egy időszakos egyéb gyógykezelésről sem. Ez jelentősen tudja befolyásolni a költéseink szerkezetét is.
Valószínűleg nem lesz mindegy, hogy nyugdíjasként mennyit kell költeni egészségügyi kiadásokra. Természetesen minél többet, annál kevesebb marad másra. Ezért nem szabad kiindulni a jelenlegi költései szokásainkból, mert azok nyugdíjba vonuláskor jelentősen tudnak változni.
De természetesen az egészségben töltött évek csak a kiadásaink mértékén és szerkezetén módosítanak. Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy mennyi időre is számíthatunk, ahhoz a nyugdíjasként várható élettartamot kell megvizsgálnunk. Ez átlagosan valamivel kevesebb, mint 17 év. Tehát átlagosan ennyit töltünk nyugdíjban, és ebből mindössze harmadában leszünk egészségesek (hat év).
Már ma érdemes felkészülni a nyugdíjas évekre. Használja a következő kalkulátort, és kiderül, hogy mennyi nyugdíjkiegészítésre számíthat!
Azt már megtudtuk, hogy Magyarországon mindössze hat év a várható egészségben eltöltött élettartam. (Érdekesség, hogy szemben a várható élettartammal, itt nincs szignifikáns eltérés a nemek között.) De mennyire egészségesek más ország nyugdíjasai?
Jól látható, hogy Magyarország ezzel a hat évvel bizony a mezőny vége felé található. Közvetlen szomszédjainknál ugyan hasonlóan alacsony ez az érték (Szlovákiában 4 évet sem éri el, Horvátországban kicsivel több, mint négy és fél év, míg Romániában ugyanúgy hat év, de Ausztriában például már közel nyolc év), de jelentős elmaradásban vagyunk az Európai Unióban tapasztalható közel kilenc és fél évtől.
Nyugat-Európa sokkal jobban áll ebben a tekintetben. Például Németországban közel 12 év (a magyarországi duplája!), de Svédországban több mint 16 évet töltenek egészségben a nyugdíjasok, ami az egyik legmagasabb az Európában.
Ám pár országtól eltekintve, sajnos a görbék dinamikája sem szívderítő: ellentétben a nyugdíjasként várható élettartammal (ami szinte folyamatosan emelkedik), az egészségben eltöltött idő változása nem egyértelműen pozitív.
Természetesen az eltéréseknek rendkívül sok oka lehet. Kezdve a gazdasági különbségektől (magasabb gyógyászati ellátás, több rekreációra elkölthető összeg), a klimatikus viszonyoktól (tenger közelsége, magas hegyek), a kulturális különbségeken át (stressz szintje, orvoshoz járási szokások, aktivitás mértéke), a szabályzói környezetig (kötelező szűrővizsgálatok). Természetesen minél egészségesebben élünk, annál több időt tudunk majd a nyugdíjban is egészségben eltölteni (és várhatóan annál kisebbek lesznek a gyógykezelési költségek, de valamennyivel nőnek a megelőzést szolgáló kiadások).