Napjainkra versenyképességi faktorrá vált, hogy az egyes vállalkozások mennyire jók a munkaerő megszerzésében és megtartásában.
„Senkinek nem szabad arra várni, hogy külső fél, például a kormányzat oldja meg a gondokat. A munkaerő-piaci problémák kezelése a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat közös felelőssége. A kormány egyébként az elmúlt években több olyan intézkedést is hozott, ami segíti a munkaadókat. Ezek közé tartozik például a
munkahelyvédelmi akció, ami 2013 óta 600 milliárd forintos megtakarítást eredményezett a cégeknél, és 900 ezer munkavállalót érintett,
vagy az a döntés, mely szerint a szociális hozzájárulási adót hat év alatt a 2016-os szint kevesebb mint felére csökkentik" – mondta Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója, a kormányzati kapcsolatok és üzleti folyamatok kiszervezése csoport vezetője.
A foglalkoztatást támogató intézkedések egyik fontos eleme a munkavállalói mobilitás elősegítése, ami ugyan nem új dolog, de mértékének emelése azt eredményezi, hogy a cégek távolabbról is be tudnak vonzani munkavállalókat. Az adminisztrációs terhek csökkentése miatt fontos lépés volt, hogy megszűnt a munkáltatói adóbevallási kötelezettség, ami lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy erőforrásokat csoportosítsanak át a HR-programjaikra.
„Célszerű a helyi rendezvényeken részt venni a cégeknek, hogy megismerjék a potenciális munkavállalók. Rendkívül fontos feltétel a napi buszjárat biztosítása is" – jelezte Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR igazgatója és HR tanácsadási vezetője.
A távolabb élő munkavállalók bevonzását segíti a lakhatás támogatása, amelynek keretében a cégek a munkavállalóknak
akár már a minimálbér 60 százalékát kitevő összeget is adhatnak adómentes támogatásként.
Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy ez a kedvezmény csak a 60 kilométeren túlról érkezők esetében biztosítható, miközben sok esetben a 40-50 kilométerről érkezők számára is komoly gondot jelenthet az utazás, ezért érdemes lenne feltérképezni a lakhatási kérdést, és ez alapján újragondolni a támogatási konstrukciókat.
A tapasztalatok szerint a hazai munkavállalók a bér mellett a stabilitást és a komfortos munkahelyi környezetet értékelik leginkább, amikor munkahelyet választanak. „Célszerű olyan megoldásokat kialakítani a munkahelyen, amelyek ezt a komfortérzetet növelik. Például legyen ergonomikus a gyártósor, hogy a lehető legkisebb fizikai igénybevétellel járjon a munka, de a zárható öltöző, a WiFi szolgáltatás elérhetősége, a vállalati konyha minősége és a jó munkahelyi közösség is fontos megtartó erőnek számít. Ez azért is fontos, mert a tapasztalatok szerint a fizikai munkavállalók mintegy 50-60 százaléka tekinthető stabil magnak, akik hosszabb távon is lojálisak a vállalathoz, azonban 20-30 százalékuk akár párezer forintos különbségért is hajlandó váltani" – tette hozzá Csépai Martin.