Zimbabwe a világ egyik legsanyarúbb sorsú állama, gazdasága a 2000-es években pedig katasztrofális állapotba került. A nemrégiben megbukott diktátor ellenzéke már a 2010-es évek elején kongatta a vészharangot: Mugabe elzavarta a külföldi bányavállalatokat, hogy azok helyére állami társaságok állhassanak.
A most felállt parlamenti vizsgálóbizottság állítása szerint Mugabe bányaügyekben hozott döntései, 15 milliárd dollárnyi kárt okoztak az államnak. Ezek közé tartozott az, hogy az összeomló gazdaságot hozzá nem értő intézkedésekkel irányító vezető és kormánya elzavarta az arany- és gyémántbányák szakszerű működtetéséhez értő külföldi vállalatokat, és
azok helyére a hadsereg katonáit állította.
S persze olyan civileket, akiket a katonák nemegyszer erőszakos eszközökkel, fegyverrel, fenyegetéssel, bántalmazással kényszerítettek arra, hogy a kitermelésben dolgozzanak.
Bányakáoszba torkollt a hozzá nem értés
Az elmúlt néhány évre visszatekintve, meglehetősen zavaros kép rajzolódik ki Zimbabwe gyémántbányászatával kapcsolatban. Az afrikai állam 2012-ben még a világ 4. legnagyobb gyémántkitermelője volt, 12 millió karáttal. 2014-ben a 8. helyen állt, 4,7 millióval. Abban az évben csak a bányászati engedélyekhez kapcsolódó díjakból 84 millió dolláros bevétele volt az államnak, a milliárdos gyémántforgalomról már nem is beszélve. 2015-re a licencdíjakból már csak 23 millió dollárt szedett be a költségvetés. Az azt követő két év adatai pedig meglehetősen ellentmondásosak, zavarosak, vagy csak egyszerűen hiányoznak. 2016-ban az összes érintett vállalatot, konszolidáció címszó alatt, egyetlen állami cégbe terelték össze, a karátérték pedig további 2 millióval csökkent. A Bloomberg 2017 őszén arról írt, hogy már évekkel korábban jelentések készültek arról, Mugabe és kormánya több mint 10 milliárd dolláros kárt okozott az országnak azzal, hogy a gyémánteladásokból saját pártjukat, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF) pénzelik. A Global Wittness jelentése szerint a politikai elit és a gyémántcsempészek ebben az időszakban szoros kapcsolatot ápoltak. A kiebrudalt külföldi cégek helyére, az állami cég mellé, a demokratikus és emberi jogok figyelembe vételében nem túl erős zimbabwei hírszerző és állambiztonsági szervek alapította vállalatok kerültek.Az értékes nyersanyagok ellenére is az ország gazdasága ekkora már szinte működésképtelenné vált. Az olajár és az ásványkincsek kereslete már a 2000-es évek elején csökkenésnek indult. A hibás gazdaságpolitikai döntések pedig a gazdaság még működő szektorait is szétzilálták, extrém magas, több ezer – egyes közgazdászok szerint több millió – százalékos
hiperinflációt szabadítva az államra.
A 2010-es évek közepén a Világbank adatai szerint a 16 millió lakosú, több mint négy Magyarország területű Zimbabwe bruttó gazdasági teljesítménye 16 milliárd dollár körül mozgott, ami 4200 milliárd forintnak felel meg. Viszonyításként: Magyarország GDP-je 33 ezer milliárd forint körül alakul.
A felállított parlamenti vizsgálóbizottság tagjai nem is számítanak arra, hogy a 94 éves volt diktátor elmegy a mai meghallgatásra, és válaszol kérdéseikre. Mugabe 1980 óta irányította Zimbabwét, egészen tavaly év végéig, amikor katonai puccsal megbuktatták.
Az egyre zavarosabbá váló gyémántbányahelyzetben Mugabe még 2016 márciusában azt állította, az országot a kínai vállalatok, de még egyes rendfenntartó csoportok is – elsősorban lopással, csempészettel – megfosztják a gyémántoktól, illetve az abból származó bevételből.
Temba Mliswa, a felállított parlamenti bizottság vezetője ezzel szemben azt mondja,
Mugabét terheli a felelősség az országnak okozott 15 milliárd dolláros nagyságrendű kárért,
valamint azért, hogy az ország keleti térségében, 400 kilométerre a fővárostól, erőszakkal kényszerítettek bányamunkára helyieket.
A marangei bányákat 2006-ban nyitották meg, amikor a térségben gyémántra bukkantak, ám már néhány év után arról érkeztek hírek, hogy a gyerekmunka mellett, a katonák maguk is részt vesznek a csempészetben, s nem riadnak vissza a környékbeliek bántalmazásától, megfélemlítésétől sem.
2014-ben, az adatok szerint a gyémánttermelés értéke 239 millió dollárra rúgott. Ez több mint 50 százalékos visszaesés a megelőző év eredményéhez képest, és figyelembe kell venni azt is, hogy ezek az adatok a hivatalosan kitermelt mennyiségre, illetve értékre vonatkoznak.
Állításainkat tartjuk. Akár tetszik neki, akár nem, nem tud kitérni az elől, hogy előbb-utóbb válaszoljon kérdéseinkre"
– mondja Mliswa annak kapcsán, hogy Mugabe minden valószínűség szerint távol marad első nyilvános meghallgatásától.