Az azonnali és automatikus adatküldés a legnagyobb kihívás a cégeknek.
Ez minden vállalkozás minden számláját érinti, amelyiknek az áfatartalma eléri a 100 ezer forintot.
A jogszabály megengedi, hogy a számlázóprogram helyett egy másik alkalmazás küldje a jelentést az adóhatóság felé, de természetesen itt is elvárás az azonnali és emberi beavatkozás nélküli adatküldés.
A nem jelentett számlák után számlánként félmillió forint a bírság felső határa.
A cégeknek eddig is jelenteniük kellett a számlázóprogramjukat az adóhivatal felé. 2016 óta azt is lehetővé kell tenni, hogy egy adott időszak vagy sorszámtartomány számláit a NAV egy XML formátumú adatexportálással megkaphassa.
Az első lépés, hogy a számlázóprogram fejlesztői elvégezzék ezt a fejlesztést.
Második lépésként fontos eldönteni, hogy minden számlát beküld-e a cég az adóhivatal felé, vagy csak a jogszabályi kötelezettség alá eső 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlákat.
Nyilvánvaló, hogy az adóhivatal a beérkezett adatállományból - szintén emberi beavatkozás nélkül - könnyebben mutat rá a számlázás vagy a számlázóprogram esetleges hibáira, melyekről szerencsésebb esetben a hibaüzenetekből - és nem az adóellenőrzésen - értesül a cég.
De nem csak a technológiai felkészülés az egyetlen feladat.
Az adatszolgáltatás megkezdéséhez újabb speciális NAV technikai azonosítót kell igényelni, melynek előfeltétele a működő Cégkapu.
Az egyedi azonosítóval az adatbeküldést és fogadást csak az arra felhatalmazott tudja lebonyolítani és ellenőrizni, ezzel kibővül a pénzügy feladata, hiszen szükség esetén kezelni kell a felmerülő problémákat.
A feladatokba külső segítség is bevonható, a külső alkalmazás pedig felhő alapú is lehet - zárul Sztankó Dániel írása az RSM.hu blogján.