Ebben a hónapban az amerikai WTI olaj árfolyama átlépte a hordónkénti 70 dollárt is, amire négy éve nem volt példa, a Brent olaj pedig 75 dollár körül mozog.. Bár újabban a nyersanyagárak megint csökkentek kissé, de az emelkedő trend egyértelmű, és egyre többen már azon gondolkodnak, mikor jön el újra a 100 dolláros olajár.
A dollárban elszámolt olaj ára 9 százalékkal erősödött május eleje óta, és ha euróban számolunk, a devizahatás miatt 11 százalékos a drágulás
– idézi a MarketWatch az HSBC európai közgazdászát. A magasabb üzemanyagköltségek pedig megemelik a rövid távú inflációt.
Az eurózónára vonatkozó következő inflációs adatok csütörtökön jönnek, de az HSBC már fel is emelte a jövő évre vonatkozó várakozásait. Ha azt feltételezzük, hogy az olaj ára a jelenlegi szintek körül marad, akkor
abból az következik, hogy az infláció júniusra és júliusra 1,9 százalékig emelkedhet,
szemben az Európai Központi Bank (EKB) korábbi, 1,6, illetve 1,7 százalékos prognózisával. Ezzel pedig az infláció el is érheti az eurójegybank célját, amely hivatalosan 2 százalékhoz közel, de még az alatt van.
Noha a vártnál magasabb infláció akár jó hír is lehetne, hiszen gyorsabban teljesül a jegybank célja, azonban a hátránya az, hogy
ez arra ösztönözheti az EKB-t, hogy a vártnál hamarabb vagy gyorsabb ütemben szigorítson a monetáris politikáján
– jelezte Fabio Balboni, az HSBC szakembere.
Az eurózóna inflációs rátája áprilisban 1,2 százalékos, míg a maginfláció (melyet például az üzemanyagáraktól is megtisztítanak) 0,7 százalékos volt.
Kedden egyébként az EKB döntéshozó bizottságának egy tagja, Sabine Lautenschläger úgy nyilatkozott, júniusban dönthet arról a jegybank az eszközvásárlási programjának idén év végén történő leállításáról. Ezzel együtt az EKB szigorítására vonatkozó várakozások az eurót is megerősíthetik a devizapiacon, miután a közös fizetőeszköz idén eddig 3 százalékot gyengült a dollár ellenében tavalyi igen erős év után.
Mindazonáltal lehet, hogy az olajár inflációs hatása csupán rövid életű lesz.
Az HSBC szerint ugyanis az eurózóna inflációs rátája 2019 végére újra lemehet 1,4 százalékra,
még akkor is, ha az olajár emelkedésének közvetett inflációs hatása is lehet, például a szállítási költések emelkedésén keresztül.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy mivel az eurózóna nettó olajimportőr, amennyiben az olaj ára túlságosan megemelkedik, az már negatív hatást gyakorolhat a vállalatokra és a fogyasztókra is. Vagyis végső soron az HSBC szerint azt sem lehet kizárni, hogy az EKB éppen a káros gazdasági hatások miatt újra visszatérjen az élénkítő politikához.