Jön a felső plafon a lakáshiteleknél Magyarországon

Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja. 2016. 08. 18.

Az MNB várhatóan október 1-jétől szigorítja a jövedelemarányos hitel-törlesztőrészlet maximumára vonatkozó adósságfék-szabályozását. Az eddigi 50-től 25 százalékra csökken a mutató értéke a legfeljebb 3 éves kamatperiódusú hitelek esetében, és 35 százalékra a legalább 5, de kevesebb, mint 10 éves kamatperiódusú hiteleknél. Csak a legalább 10 éves kamatfixálás mellett marad a jelenlegi szabályozás. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg is több eszközzel, így a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) minősítési rendszerrel, a jelzáloghitel-finanszírozás-megfelelési mutatóval, a hosszú futamidejű kamatcsereügyletekkel és a jelzáloglevél-vásárlási programmal ösztönzi a hosszabb kamatperiódus mellett nyújtott jelzáloghitelek elterjedését - olvasható az MNB közleményében. A múlt héten az Origo.hu is beszámolt arról, hogy Csehországban szabályozzák a felvehető jelzáloghitelek nagyságát.

A változó kamatozású hitelek súlyának mérséklése és a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hitelek térnyerése kiemelten fontos a háztartások kamatkockázati kitettségének csökkentése miatt.

E célt szem előtt tartva az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok módosításáról döntött. 2018. október 1-jétől az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát. Öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet.

A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint jelzáloghiteleknél - a kisebb kamatkockázat miatt - nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos JTM-limit.

A nem forintban felvett hitelek esetében szintén alacsonyabb limiteket kell majd alkalmazni a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél. A módosult előírások biztosítják, hogy a kamatkockázatnak kitett ügyfelek is megfelelő jövedelmi tartalékkal rendelkezzenek, felkészülve ezzel a törlesztőrészletek kedvezőtlen megváltozására.

A Magyar Nemzeti Bank bejárata Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Ezzel egyidejűleg a szabályozásban a legalább 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészleteire jelenleg alkalmazott kedvezményes, 85 százalékos beszámítási súly megszűnik, hiszen a módosított adósságfékszabályok már kedvezőbben kezelik a hosszabb kamatperiódusú hiteleket. A módosított előírásokat csak a legalább 5 éves futamidejű, új jelzáloghiteleknél kell alkalmazni.

Az új JTM-szabályozás bevezetéséről az MNB egyeztetett a piaci szereplőkkel, az erről szóló jegybanki rendelet tervezetét az Európai Központi Bank jelenleg véleményezi. A módosítások ennek lezárását, a rendelet véglegesítését és kihirdetését követően léphetnek hatályba.

A korábbi és a módosított JTM-szabályok esetében is a magasabb jövedelem arányaiban magasabb törlesztőrészlet vállalását teszi lehetővé. Az elmúlt években látható nominális és reálbér-emelkedésre tekintettel a magasabb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.

Az adósságfékszabályok módosítása következtében a jövőbeli lakossági hitelezés még jobb minőségben, azaz egészségesebb szerkezetben, fenntartható módon valósulhat meg.

A változások miatt nem várható érdemi negatív hitelvolumen-hatás, hiszen az adósok jelenleg jövedelmi oldalról jellemzően nem kifeszítettek.

A családok életében a lakásvásárláshoz, fejlesztéshez kötődő lakáshitel-felvétel az egyik legnagyobb döntés. A megfelelő adósságfékszabályok megakadályozzák az ügyfelek túleladósodottságát, miközben a hitelkamat-változás miatti kockázatok is csökkennek, a hitelek törlesztőrészlete kiszámíthatóbbá válik, ezáltal a családok költségvetésének tervezhetősége nagymértékben javul, ami mind szociális, mind pénzügyi stabilitási szempontból kiemelten fontos.