Amennyiben a brexit lehető legrosszabb forgatókönyvét vesszük, úgy a vámok és a szabályozói korlátok által generált költségek akár összesen 27 milliárd fontot is jelenthetnek a brit gazdaság számára – írja a BBC az Oliver Wyman tanácsadócég kutatására hivatkozva, amely a jövő héten fog megjelenni.
Ez a 27 millió brit háztartás számára ezer fontos költséggel járna.
Az elemzés rámutat, hogy a vállalati profitok csökkenései megüthetik például a szupermarketeket és az éttermeket is, melyek sorozatosan mehetnek csődbe, ha akadozni kezdenek a beszállítói láncok. A költségek megemelkedése pedig várhatóan elérik majd a fogyasztókat is.
Mindazonáltal még a lehető legjobb forgatókönyvvel sem ússzák meg a britek a pluszköltségeket. Ez utóbbi esetben a teljes brit gazdaság számára 6,8 milliárd fontba kerülne a brexit, a háztartások költségei pedig évi 1 százalékkal (nagyjából 250 fonttal) emelkednének.
Bár a másik oldalon ott áll a kormány és egyes brexitet támogató közgazdászok, az elemzések szerint elég nehéz lesz megúszni a brexitet ráfizetés nélkül. Míg a brit kormány folyamatosan hangoztatja, hogy igyekszik a lehető legjobb megállapodást kialkudni az Európai Unióval, továbbra is igencsak kérdéses, hogy az EU mennyire enged majd Nagy-Britannia „megbüntetéséből", vagyis abból, hogy ha már a szigetország elhagyja a közösséget, akkor az előnyökhöz se férhessen hozzá.
Másrészt vannak olyan brexitpárti közgazdászok, akik szerint
a „vészmadarak" alulbecsülik a kilépés pozitív hatásait, mivel szerintük a brit gazdaság jobban fog teljesíteni, ha megszabadul az uniós korlátozásoktól
– ilyenkor általában a pénzügyi szektor lehetőségeit emelik ki.
Mindazonáltal az Oliver Wyman elemzése hangsúlyozza, bárhogy is alakul a brexit kimenetele, az bizonyosnak látszik, hogy az olyan területeken, mint a kiskereskedelem, a profitok csökkenni fognak. Ha pedig ez bejön, akkor egy idő után árakat kell emelni, hiszen a cégek nem tudják majd korlátlanul lenyelni a veszteséget.
A kutatás szerint
egy 10 milliárd fontos éves forgalmat bonyolító szupermarket-láncnak például harmadával csökkenhet a profitja még a legkedvezőbb brexit-forgatókönyv szerint is.
A tanácsadócég úgy számol, végső soron az áraknak 2,3 százalékkal kellene emelkedniük ahhoz, hogy ugyanannyi profit jöjjön be, mint a brexit előtt.
Mindeközben tovább enyhül a londoni ingatlanpiac is. A brit főváros lakásárai ugyanis júniusban az év eleje óta nem látott mértékű csökkenést mutattak, ahogy London piaca továbbra is le van maradva az ország egésze mögött.
A piacra kerülő londoni ingatlanok árai 0,9 százalékkal, átlagosan 631 737 fontra, gyengültek júniusban
– idézi a Bloomberg a Rightmove hétfői adatait. Éves alapon 1 százalékos az enyhülés, amivel már zsinórban a tízedik negatív hónapot hozza össze a brit főváros. Országos szinten az árak 0,4 százalékkal bővültek havi, míg 1,7 százalékkal éves bázison.
A londoni csökkenések részben azzal indokolhatók, hogy a végéhez közeledik a tavaszi vásárlási szezon – mondta Miles Shipside, a Rightmove igazgatója. Az országos mozgást pedig azzal lehet magyarázni, hogy a piac egésze stabil, azonban az északi régióban a kínálati hiány felfelé nyomja az árakat, miközben délen ennek éppen az ellenkezője tapasztalható.