Emelkedni fog globálisan a teafogyasztás és –termelés a következő évtizedben a fejlődő országok erős kereslete miatt. Ez új munkalehetőségeket teremt a vidéken élők számára és javítja az élelmezésbiztonságot a teatermelő országokban.
A teafogyasztás növekedése legnagyobb mértékben Kínában, Indiában és más feltörekvő országokban várható. A magasabb jövedelemszint és a szélesebb termékskála miatt, ez utóbbi magában foglal olyan különleges termékeket, mint a gyógy- és gyümölcsteák, illetve az ízesített ínyenc teák.
A szakemberek szerint a tea népszerűsége mögött az előbb felsorolt okok mellett a fogyasztók nagyobb tájékozottsága áll annak gyulladáscsökkentő, antioxidáns és testsúlycsökkentő hatásairól.
A globális fekete tea termelés éves szinten 2,2 százalékkal fog nőni a következő évtizedben, ezzel elérve az évenkénti 4,2 millió tonna mennyiséget 2027-re. A pozitív kilátásokért elsősorban Kína, Kenya és Srí Lanka termelésnövekedése felel, miközben Kína várhatóan utoléri a világelső fekete tea exportőrt, Kenyát.
Ami a zöld teát illeti, a globális termelés akár 7,5 százalékkal is bővülhet, 2027-re elérve az éves 3,6 millió tonnát. A háttérben itt is Kína áll, ahol a zöld tea termelése megduplázódhat a 2015-2017-es éves 1,5 millióról, 2027-re elérve a 3,3 millió tonnát.
A teatermelés nagyban függ a termesztési feltételek állandóságától. A szükséges mezőgazdasági-ökológiai adottságok csak korlátozott számú országban teljesülnek, amelyek közül soknál érezteti majd hatását a klímaváltozás.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hőmérsékletben és a csapadékmennyiségben bekövetkezett változások, az árvizek és aszályos időszakok gyakoribbá válása, már most is befolyásolják a termelési hozamokat, a termék minőségét és az árakat, rontva az ebből realizálható jövedelmet és a vidéken élők helyzetét.
Ezzel párhuzamosan terjed a meggyőződés, hogy
az éghajlatváltozás mérsékléséhez csökkenteni szükséges a teatermelés és -feldolgozás okozta széndioxid-kibocsátást.
A jelentés ezért arra ösztönzi a teatermelő országokat, hogy építsék be az éghajlatváltozás szempontjait nemzeti teastratégiájukba, mind az alkalmazkodás, mind az mérséklés kapcsán.
A tea iránti globális kereslet növekedésében egy új fogyasztói kör megjelenése is szerepet játszik. A nagy termelő országok, mint Kína és India, városi fiataljai váltak a legdinamikusabban növekvő fogyasztói csoporttá, akik közül sokan hajlandók magasabb árat fizetni, valamint érdeklődést mutatnak a tea minősége, eredete és a fenntarthatósága iránt.
A felső középosztály fiatal tagjai az életmódjukhoz passzoló trendi terméket keresnek, amely kategóriába tökéletesen beleillenek a különleges gourmet teák, és azok fogyasztása speciális teaházakban, exkluzív éttermek, hotelek és kávézók kifinomult környezetében.
Míg a világ teafogyasztás nőtt az elmúlt tíz évben, a hagyományos európai importőr országokban (Németország kivételével) csökkent a fogyasztási szint. A kontinens teapiaca összességében telítettnek mondható.
Az egy főre jutó teafogyasztás alulmarad a más italokkal való versenyben, mint például a palackos ásványvizek.
A nyugati országokban a következő évtizedben sem várható ebben jelentős változás, sőt, az Egyesült Királyságban a teafogyasztás várhatóan csökkenni fog a fekete tea – részben a kávé miatt – megcsappant népszerűsége miatt.
A jelentés szerint, az európai teafogyasztási trend stabilizálható vagy visszafordítható lenne, ha a tea más piaci szegmensekben is megjelenne.
Ezt elősegítené, ha az egészségre, közérzetre gyakorolt hatását megfelelően hangsúlyoznák a fogyasztók irányába.
A tea egészségügyi előnyeinek előtérbe helyezése máshol már bevált: a szálas tea például virágkorát éli az Egyesült Államokban, nem utolsósorban a megnövekedett egészségtudatosság miatt.