A szakértők továbbra is szkeptikusak Észak-Korea valódi terveivel kapcsolatban, a befektetők viszont optimistán állnak a legújabb fejleményekhez. Most az látszik, hogy Phenjan a kapitalizmus helyett inkább az államilag irányított gazdasági modellt választja majd. A Kína és az Észak-Korea közötti barátságnak hosszú története van, és Peking most végre learathatná eddigi támogatásának a gyümölcsét.
Dennis Wilder, a CIA volt munkatársa szerint Pekingnek érdeke, hogy Észak-Korea kínai mintára építse ki gazdaságát. Ezzel növelnék az esélyét annak, hogy Phenjan hosszú távon kínai befolyás alá kerüljön, és távol tartanák az amerikai gazdasági érdekektől. Wilder hozzátette még, hogy Kína támogatni fogja Észak-Korea gazdasági fejlődését, ha Kim cserébe rendezi diplomáciai viszonyát az Egyesült Államokkal.
Észak-Koreát régóta a sztálinista gazdaság utolsó bástyájának tartják, de Kim Dzsongun 2011-es hatalomra kerülése óta azért fokozatosan változik az ország. A rezsim 2012-ben mezőgazdasági reformokat vezetett be, 2014-ben a jogrendszert alakította át, míg 2015-ben a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályokat is modernizálták.
Ezekkel az intézkedésekkel Phenjan lazított a gyeplőn, és ennek nyomán emelkedtek a bérek, és némileg javultak az életkörülmények.
Több szakértő is hangsúlyozta, hogy Észak-Korea teljes mértékben megpróbálja átültetni a kínai gazdaságpolitikát, még ha ezt nyíltan nem is vállalják fel. Az ország leginkább külföldi tőkéhez szeretne jutni, a probléma azzal van, hogy nem tudják, ezt miként tegyék legálisan. Ebben pedig éppen Peking nyújthat baráti jobbot.
A kínai modell egyik jellegzetességét - a gazdasági zónákat (SEZ) - Észak-Korea is elindította, de eddig ezek nem hoztak áttörő gazdasági sikert, sem pedig külföldi befektetőket. Pedig az országban jelenleg 20 ilyen zóna van, viszont a többségük a semmi közepén, különösebb infrastruktúra nélkül.
Észak-Korea régóta szeretett volna kínai tőkéhez jutni, viszont Peking számára elfogadhatatlan feltételeket szabtak. Most az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó kereskedelmi háború miatt azonban változhat Peking hozzáállása, és valószínűleg a közeljövőben elfogadják majd Kim Dzsongun feltételeit a tőkebefektetés érdekében.
A Financial Time 167 vállalatot kérdezett meg arról, hogy befektetnének-e Észak-Koreában, ha megszűnnének az ország elleni szankciók. A vállalatok 75 százaléka igennel válaszolt a kérdésre, tehát úgy tűnik, a befektetők középtávon optimisták.
A napokban találkozott az észak-koreai vezető és a kínai elnök, Hszi Csin-ping. A Reuters és a KCNA észak-koreai hírügynökség szerint a két politikus találkozója eredményes volt.
Kim tájékoztatta kínai vendéglátóját Donald Trump amerikai elnökkel tartott szingapúri csúcstalálkozójáról, és közösen kiértékelték annak eredményeit. Kim Dzsongun biztosította Kínát arról, hogy a jövőben Észak-Koreában a gazdaság fejlődése elsőbbséget évez majd.
A Reuters megjegyzi, hogy az észak-koreai média is egyre inkább az iparra és a mezőgazdaságra fókuszál. A Yonhap dél-koreai hírügynökség jelentése szerint pedig Kína már meg is kezdte az Észak-Korea elleni szankciók enyhítését, amely különösen a légi közlekedés és a turizmus területén érzékelhető.
A Yonhap arról számolt be, hogy júliustól közvetlen járat indul a kínai Hszian és Phenjan között.
A hsziani járat elindításával az Air Koryo észak-koreai nemzeti légitársaság már öt kínai nagyvárossal, köztük Pekinggel, Senjanggal, Sanghajjal és Csengtuval köti össze Phenjant.
A Yonhap forrásai szerint a járat elindulásával egy időben a hsziani utazási irodák várhatóan csoportos utakat kínálnak majd Észak-Koreába, amire az elmúlt időszakban sorra egymást követő csúcstalálkozók okán egyre nagyobb az igény a kínaiak körében. Ezzel kívánják fellendíteni a turizmust, és így Észak-Korea komoly bevételhez juthat a szankciók közepette.