Két ok miatt nagy a forgalma Smith üzletének: az eladásra kínált élelmiszerek választéka rendkívül sokrétű,
gyümölcsök és zöldségek, pékáruk, savanyúságok, konzervek és még kész torták is várják a vásárlókat.
Ráadásul az árat maga a vevő határozza meg, vagyis annyit fizet az élelmiszerért, amennyit tud.
A trükk igen egyszerű, itt minden áru szupermarketek maradványaiból, éttermi maradékokból vagy nagykereskedelmi selejtből származik.
Az üzlethálózat ötlete azután pattant ki Smith fejéből, hogy sikerre vitte a Real Junk Food Project vállalkozását, ami szintén élelmiszerhulladék felvásárlásából származott.
A cég égisze alatt olyan kávézók alakultak, amelyek a nagykereskedelemből hulladéknak minősített termékekből állított elő kész élelmiszert. Ennek megfelelően a kávézók kínálata állandóan változott, de cserébe jócskán csökkent a kidobásra ítélt, ugyanakkor még jó minőségű élelmiszer pazarlása.
Smith 2016 őszén indította el első üzletét Leedsben, ami olyan népszerű lett, hogy később még hat további boltot nyitott utána. Az üzletek mindegyike hat tonna ételt ment meg a hulladékká válástól.
Az üzletek, a Real Junk Food kávézók, valamint számos nemsokára induló élelmiszermentési programnak köszönhetően hetente 25 ezer ember jut élelemhez az Egyesült Királyságban
– állítja az alapító.
A vásárlók összetétele igen széles skálán mozog: nagycsaládosok, nyugdíjasok, valamint a millenniumi generáció tagjai. Jo Hercberg üzletvezető elmondta, hogy a közösségi média használatával tovább növelték a vásárlói bázisukat.
Nem árulunk zsákbamacskát, a mi készletünk abból áll, amit más üzletek már kidobnának. Lehet, hogy a konzerv még épphogy nem járt le, vagy a saláta levele már kezd barnulni. De bízunk az ügyfeleinkben, akik azt teszik, amit az emberek mindig is tettek: látás és szaglás alapján eldöntik, hogy számukra megfelelő-e az étel vagy sem
– tette hozzá Hercberg.
Az ENSZ adatai szerint minden évben 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobnak ki, miközben 800 millióan nem jutnak elegendő élelmiszerhez.
Ki hitte volna, hogy ingyen adni az élelmet nem jövedelmező
– jegyezte meg vicceskedve Adams. Majd hozzátette, hogy az üzletek nem túl jövedelmezőek – a legtöbb önkéntest különböző szociális programok támogatják – bár akadnak vásárlók, akik igen bőkezűek vásárláskor.