Minden évben májustól júniúsig tart Észak-Koreában a „nemzeti rizsültetési időszak". Az elzárt ország legfontosabb mezőgazdasági terményének számító növény ültetése kulcsfontosságú, hiszen az élelmiszerellátás alapelemének számít.
A latorállamból kiszivárgó információk alapján, a rizsültetést leginkább egy hosszan elnyúló csataként képzelheti el a külvilág. Fontos, hogy valamennyi kijelölt termőterületen időre befejeződjön az ültetés, hiszen az elzárt, önellátást hirdető államnak minden falat élelmiszerre szüksége van a következő szezonig is.
Idén az esőzések megnehezítették a munkát.
Például Rjanggang tartományban június 12-re kellett volna végezniük, ám csak nemrégiben értek az ültetés végére a munkások.
Egy másik termővidéken, Dél-Hamgjong tartományban pedig annyira átázott a föld, hogy nem jöhetett szóba a munka gépi erővel való támogatása.
A terület egyébként tíz évvel korábban még kifejezetten mocsaras volt, és csak évekkel ezelőtt vonták be a művelésbe.
Az itt megtermelt rizs a tartományi székhely városának, Hamhung ellátására szolgál.
A művelt terület beültetése néhány napja itt is befejeződött.
Épp ebből a tartományból érkeztek beszámolók arról, hogy a mezőgazdasági munkások mellett, a város lakosságát is bevonták az ültetési munkák befejezésébe. Úgy tűnik, ez nem egyszeri alkalom volt, hanem minden évben rendszeres a városi polgárok kivezénylése, hogy a munka időben befejeződjön.
Az is kiderült, hogy a rizsföldek nagyjából négy órányi távolságra vannak gyalogosan a város peremétől, de a domborzati viszonyok miatt, kerékpáron is közel ennyi időbe telik az odajutás.
Ráadásul a terület még mindig erősen mocsaras, a dolgozók alatt süllyed a talaj, és nehéz megtalálni azt a részt, ahová a növények biztonsággal ültethetők.
Egy másik beszámoló arról ad információt, a diktátor Kim Dzsongun legutóbbi, június 19-20-án tett kínai látogatása után, közvetlenül adott utasítást a Phenjanba rendelt tartományi pártvezetőknek a Kínában látott, tudományos alapú mezőgazdasági eredmények átvételére.
Úgy tűnik, a hatóságok is komolyan veszik a kérdést, hogyan, milyen módon javíthatnák az ország mezőgazdasági teljesítményét, elkerülve ezzel az éhínséget.
Ezért lehet jelentősége, hogy a vezető kínai látogatása alkalmával egy agrártudományi kutatóközpontot is megtekintett.
Az élelmezés mellett, a mezőgazdaság azért is fontos, mert a gazdaság legerősebb ágazatát jelenti a szankcióktól sújtott országban.
Az éhínség veszélye – ha hinni lehet a forrásoknak –, úgy tűnik, egyelőre közvetlenül nem fenyegeti az országban élőket. A rizsültetéssel együtt más növények betakarítása – például az árpáé – befejeződött, és ha pontosak az értesülések, nincs gond az idei termésmennyiséggel.