Az ország, amely abból él, hogy jó időben van jó helyen

The main gate of Djibouti International Free Trade Zone (DIFTZ) is seen after the inauguration ceremony in Djibouti on July 5, 2018. / AFP PHOTO / Yasuyoshi CHIBA

Újabb, az országnak gazdasági szempontból fontos fejlemény történt a kicsiny afrikai államban, Dzsibutiban. A még ottani mércével is szegény ország Afrika szarván helyezkedik el, és jobbára abból él, hogy a szomszédos államoknak és a nagyhatalmaknak szolgáltatásokat kínál. Vagyis jó pénzeket kasszíroz azon, hogy területét bérbe adja haditámaszpont, vagy épp szabadkereskedelmi zóna építéséhez.

Ahogy a Reuters írja, Dzsibutiban átadták azt a kínai pénzből épített és beüzemelt szabadkereskedelmi zónát, mely nemcsak a szélsebes gazdasági terjeszkedést végző távol-keleti országnak, hanem a szomszédos államoknak is fontos.

Az afrikai mércével is szegény ország stratégiai jelentőségű elhelyezkedése miatt, nem csak szomszédjainak, hanem a nagyhatalmaknak is különösen fontos Forrás: Szegő Andor

Őrületes ütemű gazdasági növekedés

A hírügynökség – a Világbank előrejelzése alapján – már egy korábbi jelentésében arra hívta fel a figyelmet, Dzsibuti gazdasága 2018-ban egészen szédületes, 7 százalékos gazdasági növekedést produkálhat.

Ezzel a Magyarország területének alig negyedén fekvő állam, a világ hat leggyorsabban növő gazdasága közé tartozik idén.

Ehhez persze hozzátartozik, a növekedési alapját jelentő bázis rendkívül alacsony.

A 2018-as évre a nagyjából 870 ezres lakosú országban 712 millió dolláros (mintegy 189 milliárd forint) állami költségvetést fogadtak el. A kormányszóvivő szerint, ebből különösen sokat fordítanak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére.

A bevételek döntő többségét – közel 80 százalékát – továbbra is a szolgáltatások adják.

A mezőgazdaság néhány százalékkal, az ipar pedig nagyjából 15-17 százalékkal járul majd hozzá a GDP-hez a várakozások szerint.

Azaz Dzsibuti lényegében továbbra is abból él, hogy területét bérbe adja annak, aki eleget fizet érte.

Dzsibuti legfontosabb bevételét a szolgáltatások és területének bérbe adása jelenti Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Afrika Dubaja, csak kevésbé gazdag

A parányi, fejletlen államot gyakran hasonlítják Dubaihoz – ha nem is gazdagsága és pompája, hanem stratégiai elhelyezkedése miatt.

A Szomália, Eritrea és Etiópia közé szorult Dzsibutinak ugyanis olyan ideális fekvése van a Vörös-tenger kijáratánál, hogy az a legtöbb nagyhatalom számára megnöveli az országocska fontosságát. Különösen abban a helyzetben, amikor Szomália egy részén nem működik a szó általános értelmében vett államiság – elegendő csak a szomáliai kalózok tevékenységére utalni –, a térség egészében pedig komoly problémát okoz egyes szélsőséges terrorszervezetek jelenléte.

Mert Dzsibutiban egyébként – ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta – a világon semmi nincs, ami akár csak turisztikailag is érdekessé tehetné.

A Franciaországtól – papíron – 1977-től függetlenné vált Dzsibuti ezért nem is az idegenforgalomból, hanem katonákból és a tranzitkereskedelmből él.

Az országban még mindig működik a francia idegenlégió egyik kiképzőközpontja. A domborzati és klimatikus viszonyok lehetővé teszik, hogy a katonák a legkeményebb kiképzését is megkaphassák, ami csak egy háborúban való helytálláshoz kellhet. Ezért cserébe pedig magas zsoldjukat elsősorban a főváros, Dzsibutiváros éttermeiben költhetik el, melyek kínálatukat és áraikat az angol és francia katonák igényeihez, illetve jövedelmükhöz igazítják.

Parádé a tavaly megnyílt kínai katonai bázis átadásán Dzsibutiban Forrás: AFP/Str

De a francia idegenlégió mellett tengerészeti támaszpontot tart fenn ott Japán és az USA is.

Kína pedig 2017-ben fejezte be a saját bázis építését a korábban kötött megállapodás értelmében bérbe vett területen.

A hadi után kereskedelmi támaszpont

Ahogy a Reuters beszámol arról, Szomália és Etiópia nemrégiben arról állapodtak meg, közösen erősítik jelenlétüket a Vörös-tengernél, négy új kikötő létesítésével, ellensúlyozva ezzel az arab államok térségbeli gazdasági pozícióit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Dzsibuti tranzitforgalomban betöltött szerepe csökkenne.

Átadták a legújabb, kínai pénzből épült nagyberuházást Dzsibutiban, a szabadkereskedelmi zónát Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Különösen a 100 millió lakosú, Afrika egyik bezzeg-országaként emlegetett Etiópiának fontos, hogy áruforgalmának tengeri bonyolításában Dzsibuti partner legyen.

Ezért van nagy jelentősége annak, hogy átadták a kínai pénzből épült Dzsibuti Szabadkereskedelmi Zónát.

Az Africanews beszámolójából kiderül, hogy a hatalmas, 48 négyzetkilométert lefedő terület egyszerre tartalmaz kereskedelmi, logisztikai és szolgáltató egységeket.

A környező országoknak is fontos a hatalmas telephely megnyitása Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Üzemeltetését a helyi hatósággal közösen a Dzsibuti kikötőit működtető állami vállalat és egy kínai holding, közösen látja el.

A hatalmas, 3,5 milliárd amerikai dolláros (azaz mintegy 945 milliárd forintos) beruházás ünnepélyes átadóján Etiópia, Ruanda, Szomália és Szudán elnöke is részt vett. Ezeknek az országoknak mind fontos a Dzsibuti nyújtotta tengeri kereskedelmi lehetőség.

A várakozások szerint a zóna két év múlva évi 7 milliárd dollár értékű áruforgalmat bonyolít majd, és 15 ezer embernek ad munkát.

Ahogy a Reuters arra emlékeztet, a szabadkereskedelmi zóna létesítésére vonatkozó megállapodást még 2016 márciusában írta alá Kína és Dzsibuti. A kereskedelmi bázis része az új kínai Selyemútnak.

HE PM Abiy congratulated #Djibouti for the inauguration of the biggest Free Trade Zone. #Ethiopia hopes to see harmonized working hours, competitive port tariff, single clearance document, OSS, joint investment in port infrastructure & improved road link b/n Galafi and Djibouti. pic.twitter.com/AdNKS34QLI

— Fitsum Arega (@fitsumaregaa) 2018. július 5.

Az afrikai ország elnöke az átadón azt mondta: országával együtt bízik abban, hogy az átadott létesítmény megerősíti Dzsibuti stratégiai helyzetét és elősegíti azt, hogy a globális világ egyik kereskedelmi központja lehessen.