A cégek nem végeznek háttérellenőrzést az állásra pályázók körében

Hazánkban is volt arra próbálkozás, hogy külső céggel ellenőriztessék a felvételi folyamat során az állásra pályázókat, háttérellenőrzésnek nevezve ezt a folyamatot, azonban nem terjedt el igazán. Szakértők szerint amennyiben ez gyenge színvonalon zajlik, vagy eleve felesleges, akkor inkább árt, mint használ. Egy profi szolgáltatásnak viszont volna értelme, ennek azonban nincs felvevőpiaca.

A háttérellenőrzés sok esetben nem is szükséges, még akkor sem, ha netán priusza van a jelentkezőnek, hiszen lehet, hogy az egy régi eset miatt történt, és azóta már egy másik ember lett belőle, törekedve a minél jobb beilleszkedésre a társadalomban. Ha ugyanis egy olyan céghez jelentkezik, ahol háttérellenőrzést végeznek, akkor el kell fogadnia azt, különben nem kapja meg az állást. Ha viszont elfogadja, akkor kényelmetlen kérdések következnek, és ez még a jobbik eset. A rosszabbik, hogy akkor meg ezért nem kapja meg az állást.

Egy jognyilatkozattal azonban kiváltható ez a dilemma, hiszen ha a pályázó nyilatkozik, hogy az önéletrajz tartalma megfelel a valóságnak, akkor a felelősség egyértelművé válik, s ez jogilag kiválthatja a háttérellenőrzést.

Egy másik probléma a háttérellenőrzés során a szolgáltató birtokába került adatok.

Például, ha így derül ki, hogy a nyelvvizsga hamis, az közokirat-hamisítást jelent, ami bűncselekmény, és jelenteni kell.

Éppen ezért a munkáltató szempontjából mondjuk egy irodai munkához feleslegesnek tűnik ez az ellenőrzés, egy nyelvvizsgáról például meg úgyis a gyakorlatban kell számot adni, kevéssé számít a papír.

Kanadában, vagy az USA-ban komplett iparággá fejlődött a háttérellenőrzés, idehaza pedig az egyetlen szolgáltató sem tudott megélni főállásban ebből a tevékenységből - hasonlítja össze Kelkó Tamás kiválasztási szakértő a nyugati és a magyar helyzetet a Hrportál.hu-n.

Nem biztos, hogy hatékony, viszont nagyon kellemetlen, ha a pályázónak a háttérellenőrzés után magyarázkodnia kell Forrás: Thinkstock

„Magyarországon túl erős a III/III-as besúgói működés alapján az egész társadalmat átjáró feljelentő-kultúrától való félelem, ami jelentős gyanakvást kelt az emberekben. Nem fogadják azt el, hogy bárki felhívhat bárkit, és állíthat bármit magáról, hogy ezzel egy harmadik személyről adatokat kérhessen. Ez teljesen idegen még a rendszerváltás utáni 28. évben is a hazai működéstől" - nyilatkozta a portálnak Kelkó Tamás.

A szakember szerint a Facebook erre a célra nem használható, csak a megszűnt iwiw volt olyan rendszerű, amely hálózatos módszerrel épült fel, így a kapcsolatrendszerek láthatók voltak.

Még a Linkedin is jobb, mint a Facebook, bár az iwiw hatékonyságát nem éri el.

Noha a háttérellenőrzési leírásoknak hatalmas jelentősége lenne, Kelkó Tamás mégis azt mondja, nincs szükség erre, mert enélkül is hónapokig eltart egy jelentkező kiválasztási folyamata. Holott ezzel a jelölt karaktere, személyisége felderíthető lenne, láthatóak lennének a motívációi és a gátló tényezők.

Persze vannak negatív példák is. Ilyen például az, amikor nem kér engedélyt az ellenőrzést folytató, illetve az is komoly hiba, ha a jelölt közvetlen főnökét hívja fel referenciáért. De amatőr kategória az irányított kérdések használata is.

A témáról bővebben olvashatnak a Hrportál.hu-n megjelent cikkben.