Az USA a múlt héten vetett ki újabb büntetővámokat 16 milliárd dollár értékű kínai termékre. Washingtoni bejelentés szerint a 25 százalékos vámmal sújtott kínai áruk köre a műanyag termékektől az agrártermékeken át a vasúti kocsikig terjed.
Peking ezzel megegyező értékű ellenlépésről döntött. Miután a nyár korábbi szakaszában már 34-34 milliárd dollárnyi amerikai, illetve kínai termékre vetettek ki megemelt, 25 százalékos vámot a két ország hatóságai,
összességében már 100 milliárd dolláros termékkörre érvényesek a megemelt tarifák.
Ráadásul az amerikai kormány további 200 milliárd dollár értékű kínai termék 25 százalékos büntetővámjának bevezetését is fontolgatja, és erről már szeptemberben döntés születhet.
Míg néhány hónapja ez még távoli fenyegetésnek tűnt, az elemzők jó része ma már biztos abban, hogy forró ősz előtt állunk.
Eddig nem figyeltünk eléggé Kínára, és ez már hosszú ideje így folyt
– mondta Donald Trump elnök, aki a múlt héten a Fehér Házban fogadta a törvényhozókat abból az alkalomból, hogy a külföldi beruházásokat felügyelő amerikai bizottság még több jogosítványt kap a külföldi, így a kínai befektetések blokkolásához.
Trump eddigi lépéseinek hatása már most is érződik: becslések szerint a konfliktus a globális kereskedelmet mintegy 0,5 százalékkal mérsékli, emellett a kínai GDP-növekedést 0,1-0,3 százalékkal, az amerikait ennél kicsit kisebb ütemben fogja vissza már az idén.
A hatások viszont jövőre intenzívebbek lehetnek, ha folytatódik, sőt felerősödik a háború. Márpedig minden jel erre mutat, miután eddig konkrét eredmények nélkül zárultak az amerikai és a kínai fél tárgyalásai. Figyelemre méltó, hogy
miközben Trump egyre elszántabbnak mutatkozik az amerikai-kínai kereskedelmi fronton, addig békét kötött Mexikóval, és a megegyezés közelébe jutott Kanadával.
Az Egyesült Államok és Mexikó ugyanis a napokban sikeres kereskedelmi megállapodást kötött, módosítva ezzel az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), amely Donald Trump előterjesztése alapján egyelőre az amerikai-mexikói kereskedelmi megállapodás nevet kaphatja.
Kínával szemben viszont Washington szemlátomást egyre emeli a tétet.
Már nem csupán arról van szó, hogy csökkenteni kell az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi deficitjét. Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint egyébként a Kínával szembeni deficit tavaly meghaladta a 375 milliárd dollárt, ami az Egyesült Államok globális deficitjének csaknem a fele.
Trump most már azt is el szeretné érni, hogy erősödjön az amerikai cégek szellemi szabadalmi védelme Kínában, az ázsiai ország nyissa meg jobban piacait az amerikai cégek előtt, és számolja fel a hazai ipart védő támogatásokat. Vagyis lényegében a kínai gazdaságpolitika hosszabb távú megváltoztatását követeli.
Sőt, a keményvonalas politika hívei ennél ambiciózusabb célokat is dédelgetnek, és hosszabb távon teljes termelési, valamint ellátási láncokat szeretnének Ázsiából visszacsábítani Amerikába.
Peking akkor lesz igazán bajban, ha Washington további 200 milliárd dollárnyi kínai importtermék esetében is 25 százalékra emeli a vámokat. Kína ugyanis ezt már nem tudná teljes mértékben viszonossági alapon megtorolni.
Nincs ugyanis 50 milliárdon felül ennyi importja az Egyesült Államokból. Az amerikai cégek így attól tartanak, hogy Peking újabb adminisztratív akadályokkal vagy pénzügyi következményekkel járó nehezítésekkel próbál majd visszavágni.
De bármit is tesz Peking, egyelőre úgy látszik, hogy sokkal többet veszíthet, mint az amerikaiak. A legfrissebb statisztikai jelentések szerint
a kínai ipari cégek nyereségnövekedése már a harmadik egymást követő hónapban lassult júliusban.
(Az ipari cégek összesített nyeresége júliusban 16,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami kisebb a júniusi 20 százaléknál.) Ez is jelzi, hogy mérséklődik az ázsiai ország termékei iránti kereslet, ami főként a Washington és Peking közötti kereskedelmi konfliktusnak tulajdonítható.
A lassulásra utalnak egyéb jelek is: a vezető kínai tőzsdeindexek az év eleje óta lejtmenetben vannak, akad olyan, amelyik 20 százalékot is zuhant. Komoly visszaesést hozott a kínai robotikai iparban is a kereskedelmi háború.
A robotgyártás éves növekedési üteme május és július között 35 százalékról 6 százalékra csökkent. Elemzők szerint ez már az alkatrészekre és ipari gépekre kivetett amerikai vámok eredménye is.
Korábban Liu Kun kínai pénzügyminiszter beszélt arról, hogy a háború miatt sok kínai munkahely szűnhet meg az exportra berendezkedő tartományokban. Valóban, a legfrissebb statisztikai jelentések szerint a kínai városi munkanélküliség a júniusi 4,8 százalékról 5,1 százalékra emelkedett júliusban.
Ezért az ázsiai óriásbirodalom most előremenekül: a központi kormányzat, a tartományok és a városok kötvényeket bocsátanak ki, melyekből az új építkezéseket finanszírozzák majd, és megkezdődött a kínai deviza, a jüan gyengítése is.
Ami újabb vörös posztó Washington szemében, hiszen a túl erős dollár is káros az amerikai külkereskedelem szempontjából, amint arról Steven Mnuchin pénzügyminiszter is nyilatkozott. Persze az Egyesült Államokban is lesznek vesztesek: egyes kis- és középvállalkozói körök már aggódnak az újabb büntetővámok miatt, amelyek az ő termékeiket is sújtják, de elemzők szerint egyelőre nincs nagy baj, a vállalatok összességében nem fogják vissza befektetési terveiket. Trump intézkedései valószínűleg csak a jövő év második felében kezdik majd éreztetni hatásukat.