Pánik a tőzsdéken a törökök miatt

Budapesti Értéktőzsde 2016 április 5-én

Az előző heti kedvező gyorsjelentések után jó hangulatban indult a hét a hazai tőzsdén, így hétfőn tovább meneteltek a vezető részvények. A következő napokban már vegyesebb volt a kép, a Richter, majd a Mol esetében is profitrealizálásba kezdtek a befektetők - olvasható a Takarékbank heti pénzpiaci összefoglalójában.

Nagyot ment a Magyar Telekom

A gyorsjelentés előtt nagyot emelkedett a Magyar Telekom. A telefontársaság hozta is a várakozásokat, az árbevétel 9,2 százalékkal, 167,7 milliárd forintra, az EBIDTA 4,9 százalékkal, 50,2 milliárd forintra, az üzemi eredmény 4,4 százalékkal, 21,2 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig 33,2 százalékkal, 13,7 milliárd forintra emelkedett. Az árbevétel felülteljesítette, míg az EBIDTA, az üzemi eredmény és a nettó profit kissé alulmúlta a várakozásokat.

Míg a társaság az árbevétel előrejelzését 600-ról 630 milliárd forintra növelte, az EBIDTA várakozását 190 milliárd forinton tartotta,

az osztalékfizetési terv változatlanul 25 forint, a 6 százalék körüli osztalékhozam vonzóvá teheti a részvényeket.

A gyorsjelentést követően azonnal realizálták a profitot a befektetők, így a Magyar Telekom nagyot esett csütörtökön.

A rekordprofitra beszakadt az OTP

Pénteken az OTP állt elő igen kedvező számokkal, a második negyedévben a bank adózott eredménye 11 százalékkal, 89,5 milliárd, a korrekciós tételek nélküli eredmény pedig 16 százalékkal, 90,9 milliárd forintra ugrott, ami bőven meghaladja a 81,6, illetve 81,3 milliárd forintos várakozásokat, egyúttal rekordprofitot is jelent. Az árazási modellek alapján az OTP legalább 20-25 százalékkal alulértékelt, ezért indokolt lenne egy komolyabb emelkedés, különösen, ha további felvásárlásokat is sikerül bejelenteni.

Ennek ellenére

hatalmasat esett a bankpapír pénteken, kizárólag a külső körülmények miatt.

Egyrészt a héten az Egyesült Államok újabb szankciókat vetett be Oroszországgal szemben a londoni Szkripal-ügy miatt, ami érzékenyen érintette az oroszországi érdekeltséggel rendelkező részvényeket Európa-szerte. Az esés tetemes részét azonban az okozta, hogy a török devizaválság miatt az egész európai bankszektort büntették, mivel egyes nyugat-európai bankoknak nagy kitettsége lehet a török piacon, ez pedig az OTP-t is magával rántotta.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Összességében tehát elmondható, hogy jelenleg nem számítanak a fundamentumok a magyar piacon, szinte minden hazai részvény legalább 20-30 százalékkal alulértékelt, amit a mostani gyorsjelentési szezon is alátámasztott. A hetet tehát a BUX 1,6 százalékos, az OTP 2,9 százalékos, a Mol 1,3 százalékos, valamint a Richter 1,2 százalékos veszteséggel, ugyanakkor a Magyar Telekom 3 százalékos nyereséggel zárta.

A líra magával rántotta a forintot

A hét első felében lassan, fokozatosan erősödött a forint, kedden és szerdán már tartósan 320 forint alatt jegyezték az eurót, így két hónapos csúcsra ért a közös európai valuta ellenében. Már-már úgy tűnt, hogy a forintnak sikerül függetlenednie a feltörekvő piaci, különösen a török devizaproblémáktól.

Csütörtökön már megingott a forint, pénteken pedig az egész világ a török devizapiaci fejleményeket követte, így a forintot – igaz, jóval kisebb mértékben – a török lírával együtt rángatták.

A forint a dollárral szemben is fokozatosan erősödött a hét első felében, azonban az euró pénteki mélyrepülése miatt a dollárral szembeni kilengés nagyobb volt. Az euró is hasonló utat járt be, míg a hét első felében fokozatosan erősödött, csütörtöktől rohamosan gyengült a zöldhasúval szemben. A forint az euróval szemben 0,7 százalékkal, a dollárral szemben pedig 1,9 százalékkal gyengült a múlt hét során, míg az euró 1,4 százalékot veszített értékéből.

Felgyorsultak az események Törökországban

A török piaci fejlemények igencsak felgyorsultak a hét második felében, igazi deviza- és folyó fizetési mérleg válság felé sodorva a török gazdaságot. A piaci szereplők hetek óta tartanak attól, hogy Erdogan török elnök elveszi a török monetáris politika függetlenségét. Törökország folyó fizetési mérleg hiánya az ország GDP-jének 5 százaléka körül jár, amihez jelentős külföldi finanszírozásra lenne szüksége.

Ráadásul a török vállalatok úsznak a dollárhitelekben, így azok refinanszírozása ugrásszerűen drágul, ami akár csődhullámhoz is vezethet a török gazdaságban.

A török deviza csak idén eddig közel 75 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben.

Fokozza a problémákat, hogy az infláció már most is meghaladja a 15 százalékot, ami a 17,5 százalékos alapkamat emelését tenné szükségessé, amit a török elnök mindenáron el akar kerülni, korlátozva a török jegybank függetlenségét.

A török líra összeomlása ugyanakkor nyilvánvalóan az infláció további meredek gyorsulásához fog vezetni. Mindezek mellett a török vezetés egy amerikai lelkipásztor letartóztatásával összerúgta a port az amerikai kormányzattal, amely válaszul szankciók bevezetésével fenyegette meg Törökországot. Erre tovább zuhant a líra.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Trump kemény válasza

Erre válaszul Donald Trump amerikai elnök a török alumínium és acélvámok duplázását rendelte el, arra hivatkozva, hogy a török vezetés a líra leértékelésével kíván versenyelőnyt szerezni, és így kibújni az eddig kivetett vámok alól.

Több sem kellett a lírának, ami így további szabadesésbe kezdett. Végül egy hét alatt 26 százalékot zuhant a dollárral szemben.

Az európai részvénypiacok oldalazással, a kiváló eredmények miatt az amerikai tőzsdék emelkedéssel kezdték a hetet, azonban pénteken minden zuhant a török válság hatására, így a hetet a DAX 1,5 százalékkal, a Dow Jones 0,6 százalékkal, az S&P 500 0,25 százalékkal, a Nasdaq pedig 0,35 százalékkal zárta alacsonyabban.