Noha a líra az elmúlt napokban képes volt visszakapaszkodni némileg a korábbi nagy szakadások után, a török válság kockázatai még nem tűntek el teljesen a világpiacról. Ráadásul a török problémák éppen egy olyan időszakban ütöttek be, amikor a globális kereskedelmi konfliktusok egyébként is felfokozott hangulatot teremtettek a befektetők körében.
Az elemzők többsége azonban úgy látja,
a reakciók elsősorban az általános hangulatot tükrözik, és nem kell attól tartani, hogy a török válság szétterjed a világban.
Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt napokban a globális részvényindexek emelkedéseket mutattak, ahogy egyrészt a török válság némileg csillapodni látszik, másrészt kiderült, újrakezdődhetnek a kereskedelmi tárgyalások az Egyesült Államok és Kína között.
Mindazonáltal a CNBC elemzése megpróbálta áttekinteni, kik a legnagyobb nyertesei és vesztesei a török válságnak. Előzetesen azonban látni kell, hogy
Törökország mindössze kevesebb mint 1 százalékát adja a világgazdaság teljesítményének,
az ország bankrendszere felé felvett globális kitettségek pedig szintén elég alacsonyak. Leginkább a spanyol bankokat érintik a török pénzügyi rendszer nehézségei, de a hivatalos adatok szerint még itt is csupán a teljes eszközállomány 4,5 százalékáról van szó.
Ahogy a befektetők elkezdtek megrémülni a líra és a török bankrendszer válságától, a legnagyobb pofonokat a feltörekvő piacok kapták, mely csoportba Törökország is tartozik. Az iShares MSCI Emerging Markets tőzsdén kereskedett alap például több mint 1 százalékot esett a hét első felében, ami úgy igazán jelentős, hogy a török eszközök csupán 0,6 százalékát teszik ki a passzívan kereskedett alapnak.
A befektetők tehát széles körben vonták ki a tőkét a feltörekvő piacokról,
de különösen azok az országok voltak érintettek, melyek gyenge pénzügyi háttérrel rendelkeznek, vagyis okot adtak a félelemre, hogy esetleg ők lehetnek a következő gócpontok. A tőkekivonás tehát igencsak megütötte az indiai rúpiát és az argentin pesót, melyek a hét elején rekord gyenge szinteket értek el az amerikai dollár ellenében.
Noha a feltörekvő piacok ma sokkal erősebb pénzügyi pozíciókkal rendelkeznek, mint például 20 évvel ezelőtt, a török válság felébresztette a félelmet a befektetőkben, hogy az olyan, súlyos folyó fizetési mérleg hiánnyal küzdő országok, mint Brazília, Dél-Afrika vagy Argentína szintén válságba csúszhatnak – írták a Wells Fargo Investment Institute elemzői kedden.
Annak ellenére, hogy a török pénzügyi rendszerben felvett kitettségek igen alacsonyak,
az eladási hullám az amerikai, az európai, de még a japán bankpapírokat is elérte.
Az olyan európai pénzintézetek, mint a spanyol BBVA vagy az olasz UniCredit – melyek jelen vannak Törökországban – 3,3, illetve 4,6 százalékos árfolyamcsökkenéseket szenvedtek el a hét első felében.
A bankrendszerrel kapcsolatos aggodalmakat alapvetően az fűtötte, hogy a gyenge líra mellett a török pénzintézetek bajba kerülhetnek, mivel igen komoly mennyiségben halmoztak föl devizaadósságokat, melyeket sokkal nehezebb visszafizetni, ha a hazai fizetőeszköz összeomlik.
Ahogy a befektetők egyre jobban felértékelték a menedékeszközöket a nagy felfordulásban, nem meglepő, hogy igencsak megnőtt az amerikai eszközök vonzereje. Az amerikai gazdaság ugyanis egyre erősödik, a kamatok pedig emelkednek.
A török válság ráadásul egybeesett azzal, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed rekord mennyiségben adott el amerikai állampapírokat.
A befektetői kereslet pedig azt eredményezte, hogy a devizakosárhoz mért U.S. dollar index idén eddig több mint 4 százalékot emelkedett.
A zöldhasú erősödése azonban a másik oldalról nézve inkább olaj a tűzre, és általában is megnehezíti a feltörekvő piacok helyzetét. A kamatemelések ugyanis két oldalról fejtenek ki hatást a világpiacon. Egyrészt a befektetők igyekeznek bevásárolni amerikai eszközökből, mivel ezek egyre magasabb hozamokkal kecsegtetnek, és sokkal biztonságosabbak, mint a feltörekvő piaci eszközök. Másrészt viszont a feltörekvők sok esetben igen komoly mennyiségben tartanak dollárban elszámolt adósságokat, melyeket sokkal nehezebb törleszteni, ha az amerikai deviza erősödik.
Mindeközben pedig Ankara és Washington továbbra is feszült viszonyt ápol, ami most már importvámok formájában is megjelenik.
Ez azonban lehetővé teheti az Európai Unió és Törökország viszonyának megerősödését,
főleg, hogy az EU a bírálatok ellenére is igyekezett eddig nagyon óvatosan és biztonságosan manőverezni a török vezetéssel kapcsolatban.
A német gazdasági miniszter, Peter Altmaier például kritizálta a Törökország ellen kivetett új amerikai vámokat, amit Berat Albayrak török pénzügyminiszter is üdvözölt. Vagyis a jelenlegi helyzetben úgy tűnik, mintha az EU inkább Törökország pártján állna Donald Trump politikájával szemben, ami így végső soron erősítheti is a török-uniós kapcsolatokat – derül ki az Eurasia Group politikai kockázatelemző cég keddi jelentéséből.