Két számjegyű növekedés a külkereskedelemben

Júliusban az export euróban számolt értéke 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az import 10,6 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 373 millió euró volt, 91 millió euróval több a tavaly júliusinál - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az export növekedési üteme a júniusi 9,1, az import 8,0 százalékról gyorsult tovább.

Júliusban az export értéke 8,434 milliárd eurót tett ki, az import 8,061 milliárd euró volt. Az export 1,134 milliárddal maradt el az előző havitól, az import 482 millió euróval csökkent.

A kivitel 80 százaléka az Európai Unióba irányult, a behozatal 75 százaléka onnan érkezett.

Az év első hét hónapjában a kivitel 5,7 százalékkal, a behozatal 6,8 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A 4,593 milliárd eurós exporttöbblet 307 millió euróval kevesebb a tavaly január-júliusinál. A kivitel héthavi értéke 61,813 milliárd, az import 57,220 milliárd eurót tett ki.

A csökkenő külkereskedelmi többletet a robusztus belső kereslet, különösen a beruházások szárnyalása, a dinamikusan növekvő fogyasztás és készletfeltöltések okozták, mivel az import összességében gyorsabban nőtt, mint az export. Az év egészében a Takarékbank részéről azt várják, hogy

a külkereskedelmi többlet mintegy 550 millió euróval 7,53 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de kisebb mértékben, mint a tavalyi évben, így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat.

A robusztus belső kereslet, az élénkülő fogyasztás és a dinamikusan növekvő beruházások importnövelő hatását ellensúlyozhatta a viszonylag kedvező európai konjunktúra, valamint újabb exportkapacitások folyamatos üzembe helyezése. Ezzel szemben a magasabb olajárak ronthatják a cserearányokat.

Forrás: MTI/Füzesi Ferenc

A kereskedelmi háborúk fokozódása némi kockázatot jelenthet, de egyelőre közvetlenül nem érintik a hazai gazdaságot.

A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez,

2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére a forint erősödésére számítanak a Takarékbanknál a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről.