Hammond a londoni alsóház képviselőinek adott tájékoztatásában közölte:
Carney nem 2019 nyarán, hanem 2020 januárjában távozik a brit jegybank éléről.
A pénzügyminiszter szerint az erről kötött megállapodás célja az, hogy a Bank of England jelenlegi vezetője hozzájárulhasson a brit EU-tagság jövőre esedékes megszűnésének (Brexit) zökkenőmentességéhez.
Az 53 éves Carney, aki előzőleg a kanadai jegybank kormányzója volt, 2013. július 1-jén vette át a Bank of England irányítását, és eredetileg az idei évig, vagyis öt évre vállalta a megbízatást, bár a brit jegybanktörvény alapján nyolc évig, 2021-ig maradhatna posztján.
Hammond kedden, a megállapodásról szóló parlamenti bejelentés előtt hivatalos levélben fordult Carney-hoz, kérve, hogy a Bank of England kormányzója 2020 januárjának végéig maradjon tisztségében.
A pénzügyminiszter szerint a hosszabbítással biztosítható lenne a folyamatosság a jegybank élén "ezekben a kivételes időkben", és lehetővé tenné azt is, hogy a következő kormányzót csak jövő ősszel kelljen kijelölni,
amikor a Brexit feltételrendszere és az Európai Unióval fenntartandó jövőbeni kapcsolatok keretei már végleges formájukban kialakultak.
Hammond leveléből kiderül, hogy Carney megbízatásának meghosszabbítását Theresa May miniszterelnök is támogatta.
Válaszlevelében Carney közölte: tudja, mennyire fontos, hogy "ebben a kritikus időszakban" mindenki minden tőle telhetőt megtegyen a Brexit-folyamat zökkenőmentes és hatékony lebonyolításáért, és ennek érdekében kész 2020 januárjának végéig tisztségében maradni.
Carney már két éve, nem sokkal a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos győzelmével végződött – népszavazás után bejelentette, hogy korábbi vállalásánál egy évvel tovább, 2019 júniusáig marad tisztségében, mert szeretne hozzájárulni az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kapcsolatrendszerének rendezett kialakításához.
A brit pénzügyminisztérium és a jegybank azonban az elmúlt hetekben tárgyalásokat kezdett arról, hogy Carney még tovább, 2020-ig maradjon a Bank of England élén,
és az elnök már a londoni alsóház pénzügyi és költségvetési bizottságának múlt heti meghallgatásán egyenes utalást tett arra, hogy kész megfontolni a kérést.
A kanadai Carney, akinek személyében először áll külföldi vezető az 1694-ben alapított Bank of England élén, kivívta a kormányzó brit Konzervatív Párt Brexit-párti szárnyának haragját azzal, hogy az EU-népszavazás kampányában, és a referendum óta is többször a Brexit gazdasági kockázataira hívta fel a figyelmet.
A keményvonalas tory Brexit-tábor egyik frontembere, Jacob Rees-Mogg alsóházi képviselő nemrégiben "a félelemkeltés főpapjának" nevezte a Bank of England kormányzóját.
Carney azonban rendre visszautasítja e vádakat, azzal az érvvel, hogy ha a Bank of England egy adott tényezőről megállapítja, hogy az kockázatot jelent a brit gazdaságra, törvényben előírt kötelessége, hogy erre felhívja a figyelmet.
Carney ezt azóta is rendszeresen megteszi. A londoni alsóház költségvetési bizottságának eggyel korábbi meghallgatásán például kijelentette: a brit hazai össztermék (GDP) értéke máris 1,5-2 százalékkal alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a Bank of England által az EU-népszavazás előtt valószínűsített növekedési ütemmel mára elérhetett volna, és ez háztartásonként 900 font (csaknem 330 ezer forint) éves jövedelem-kiesésnek felel meg.