Ausztria elszívja a nyugat-magyarországi munkaerőt

A vasi cégek 75 százaléka küzd munkaerőhiánnyal, miközben az országban ott a legalacsonyabb a munkanélküliség. A munkaerőhiány pótlására ukrán vendégmunkások jelentek meg a régióban.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkaerő megtartásról és a munkaerőhiányról szóló rendezvényéről számol be a Nyugat.hu. Eszerint az európai munkanélküliségi mutató 7,1-es értékéhez képest Magyarország 3,7 százalékos rátával büszkélkedhet. A legalacsonyabb a ráta Csehországban (2,4), a legmagasabb Görögországban (20,8).

A 15-64 évesek körében mért foglalkoztatási ráta viszont már nem ennyire kedvező, nálunk 71 százalék, míg a legmagasabb érték Svédországban 83 százalék, a legalacsonyabb pedig Olaszországban 65 százalék.

A munkaerőhiányt, mint termelést korlátozó tényezőt messze Magyarországon említik a legtöbben,

75 százalékban (2017 első negyedév), míg az utánunk következő régiós országban ez a szám 35 százalék.

2014 első negyedévéig bár vezettünk, de nagyjából együtt mozogtunk a régió országaival, ezt követően indult meg az egyértelmű emelkedés.

Az IT-szektorból 40 ezer informatikus hiányzik hazánkban, míg az egészségügyi és szociális szférában 6800 pozíció betöltetlen. Nagy a munkaerőhiány az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységekben, a feldolgozóiparban, valamint a kereskedelemben is.

A top 10 magyarországi hiányszakma most

a szakmunkás, a sofőr, a mérnök, a vendéglátóipari dolgozó, az orvos, az informatikus, a csoportvezető, a könyvelő és pénzügyi szakember és az ápoló, valamint a betanított munkás.

A külföldre távozó magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 75 százalékuk pedig nem érte el a 40 éves kort sem, többségében tehát a fiatalok mennek el.

Szombathely főtere - az ukrán vendégmunkások az ország nyugati szegletébe is eljutottak Forrás: Shutterstock

A lap külön megjegyzi, hogy Vas megye a többi megyénél is rosszabb helyzetben van, mert népessége folyamatosan fogy, a munkaerőt pedig Ausztria szívja el.

Végül a megoldásokról is szól a cikk. A vállalkozások tervezett, illetve már megtett lépései alapján 75 százalékban említik a béremelést, 68 százalékban a munkakörülmények és munkaeszközök fejlesztését, 58 százalékban a továbbképzések biztosítását, 57 százalékban a munkahelyi hangulat javítását és 50 százalékban a cafeteria rendszer átalakítását, fejlesztését.

Bár a válaszolók számára a választási lehetőségek közt nem szerepelt az idegen munkaerő, a lap megemlíti, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon, így a nyugat-dunántúli multinacionális cégeknél is tömegesen jelentek meg a külföldi, főként ukrán vendégmunkások, akikkel a cégek enyhíteni próbálták a krónikus munkaerőhiányt.

A teljes cikk itt olvasható el.