Miután Kína korábban az Egyesült Államok területén is fontos tőkebefektetőként volt jelen, a világ két legnagyobb gazdasága között kirobbant kereskedelmi konfliktus erőteljesen visszafogta a világ második legnagyobb gazdaságának külföldi aktivitását. Az elmúlt évek egyik legnagyobb üzlete az volt, amikor a kínai Anbang 2015-ben felvásárolta a legendás New York-i Waldorf Astoria hotelt – írja a CNBC.
Mára azonban a helyzet megváltozott, miután Donald Trump amerikai elnök közölte,
nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy az USA lelassítsa vagy megakadályozza azt, hogy kínai cégek amerikai vállalatokat vásároljanak föl.
Részben ennek tudható tehát be, hogy Kína közvetlen külföldi tőkeberuházásai évesítve 19,3 százalékkal 158,29 milliárd dollárra csökkentek tavaly, miután 2016-ban még 196,15 milliárdos volt ez az összeg – olvasható ki a kínai kormányzati statisztikákból. Ez pedig az első zsugorodásnak számít, mióta a statiszták 2002-ben elkezdték mérni a tőkemozgásokat.
Tavaly az USA-ban megjelenő kínai befektetések 6,43 milliárd dollárt tettek mi, ami igen jelentős, 62,1 százalékos zuhanás az egy évvel korábbi mértékhez képest.
Ezzel szemben viszont a kínai tőke egyre jobban szereti Európát.
Ezt bizonyítja, hogy az öreg kontinensre érkező kínai tőke rekord szintre, 18,46 milliárd dollárra emelkedett, ami lenyűgöző, 72,7 százalékos emelkedést jelent a megelőző év teljesítményéhez képest.
Mindeközben egy elemzői vélemény szerint elképzelhető, hogy a kínai jüan akár további 10 százalékot is gyengüljön, ha az amerikai kormány a jövőben extra vámokat vet ki a kínai importtermékekre. A Morgan Stanley korábbi közgazdásza, Andy Xie úgy nyilatkozott a CNBC-nek, hogy a devizamozgások alapvetően a gazdasági kihívásokat tükrözik vissza, vagyis
ha a vámok emelkednek, elkerülhetetlen lesz a kínai fizetőeszköz ismételt korrekciója.
A jüan leértékelődése azért izgalmas téma a kereskedelmi háborúban, mert az amerikai oldal rendszeresen vádolja Pekinget azzal, hogy leértékeli a fizetőeszközét, ezzel pedig nem fair módon akar versenyelőnyt teremteni magának. Ezzel szemben viszont Li Ko-csiang kínai miniszterelnök épp a múlt hónapban nyilatkozta, hogy „egyszerűen nem igaz", hogy Kína szándékosan gyengítené a jüant az amerikai dollár ellenében.
Kijelentését arra alapozta, hogy
a jüan kitartó gyengélkedése több kárt okoz az országnak, mint amennyi előnnyel jár.
Hozzátette, Kína soha nem lépne rá arra az útra, hogy a devizájának leértékelésével kezdje élénkíteni az exportot, mivel ez nem járna kellő nyereséggel a kínai vállalatok, és ezzel az ország, számára.