Az egyik legnagyobb londoni központú pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics olajpiaci szakértőinek most közzétett tanulmánya szerint nem meglepő, hogy
a világpiaci alaptípusnak tekintett Brent olajféleség ára kedden már valamelyest csökkent
az előző nap elért 85 dolláros hordónkénti szintről, amely négyévi csúcs volt.
Az elemzők szerint ugyanis az ellátási helyzettel kapcsolatos legnagyobb befektetői félelmekről kezd kiderülni, hogy alaptalanok.
A Capital Economics közgazdászai szerint a Brent árát – amely az elmúlt két hónapban 17 százalékkal emelkedett – elsősorban az a piaci félelem hajtotta fel, hogy az Egyesült Államok visszaállítja a szankciókat Irán ellen.
A másik áremelő tényező az volt, hogy szeptember eleje óta kissé enyhültek a kínai gazdaság várható teljesítményével kapcsolatos befektetői aggályok.
A ház szerint azonban
az olajpiaci ellátási aggályok eltúlzottak,
mivel még abban az esetben is lehetne pótolni a kiesést más termelők kínálatának növelésével, ha az iráni kitermelés ugyanannyival visszaesne, mint a jelenleginél sokkal átfogóbb, 2011-2014 között érvényesített amerikai szankciók idején, és ha a venezuelai termelés is még tovább csökken.
A Capital Economics londoni elemzőinek várakozása szerint emellett a kínai gazdaság növekedési lendülete már az idén alábbhagy, az amerikai gazdaság növekedési üteme pedig 2019-ben jelentősen lassulni fog, és mindez együtt valószínűleg lassítja a globális olajkereslet növekedését is.
A cég elemzői ennek alapján az idén és jövőre meglehetősen meredek ívű árcsökkenést várnak.
Új előrejelzésük szerint a Brent hordója idén év végén 70 dollárba, 2019 végén 60 dollárba kerül majd.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő, amely a minap megerősítette Kazahsztán "BBB" szintű, stabil kilátású államadós-besorolását, ehhez fűzött elemzésében közölte:
várakozása szerint a Brent hordójának éves átlagára az idén 70 dollár, jövőre 65 dollár, 2020-ban 57,50 dollár lesz.
A londoni elemzői közösség friss előrejelzései szerint emellett az amerikai importvámok emelése a kínai gazdaság növekedését is jelentősen megterheli.
Az Oxford Economics pénzügyi-gazdasági elemzőműhely számításai szerint ha az amerikai kormány januártól – ahogy Donald Trump elnök kilátásba helyezte – valóban 25 százalékra emeli tovább a 200 milliárd dollárnyi kínai importra nemrégiben kirótt 10 százalékos vámot, a kínai gazdaság jövőre 5,8 százalékkal, 2020-ban 5,6 százalékkal növekedne az Oxford Economics jelenlegi alapeseti prognózisában szereplő 6,1 százalékos, illetve 5,7 százalékos növekedés helyett.
A cég londoni elemzői hangsúlyozták: ez a forgatókönyv-változat is csak arra az esetre érvényes, ha az amerikai kormány Trump fenyegetése ellenére nem vet ki pótvámokat a teljes kínai importra.