Csütörtökön sem állt meg az amerikai részvényindexek esése, miután szerdán a Dow Jones és az S&P 500 is február eleje óta nem látott egynapos esést hozott össze. A technológiai cégeket tömörítő Nasdaq emellett 2016, pontosabban a brexitszavazás óta nem produkált ilyen gyenge kereskedési napot, mint ezen a héten – írja a MarketWatch.
A nagy kérdés tehát az, mi lesz ezt követően, és érdemes-e már menekülőre fogni. Előbb azonban fontos megvizsgálni, mi okozta a mostani szakadásokat, főleg hogy a múlt héten az amerikai mutatók még új rekord magasságokat ütöttek meg.
Ahogy az amerikai kötvényhozamok emelkedésnek indultak (vagyis az áraik csökkentek), elkezdett fokozódni a félelem azzal kapcsolatban, hogy az amerikai vállalatok haszonkulcsai zsugorodni fognak – elsősorban a magasabb munkaerőköltségek és a dráguló hitelek miatt.
A 10 éves lejáratú amerikai állampapír hozama ugyanis a héten már megközelítette a hétéves csúcsát.
Ez a ráta azért kiemelkedő, mert szoros összefüggésben van a jelzáloghitelek, az autóhitelek és más kölcsönök áraival, vagyis az egész amerikai gazdaságot befolyásolja.
A mostani részvénypiaci eladási hullám azt is bizonyítja, hogy a befektetők végre elfogadták, megváltozott (magasabb lett) körülöttük a kamatkörnyezet. A magasabb kamatok pedig általában szűkülő pénzügyi kondíciókkal járnak, ami lenyomja a növekedést, és ezzel negatív hatást fejt ki a részvénypiacokon – mondta Charlie Ripley, az Allianz Investment Management stratégája.
Az emelkedő jegybanki kamatok kapcsán azonban egyre élesebben merül föl a kérdés, nem lehet-e, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed túl gyorsan szigorít. Donald Trump amerikai elnök szerdán
újra bírálta a Fedet, amiért szerinte aktívan hozzájárult a részvénypiacok gyengüléséhez azzal, hogy a világ nagy jegybankjaihoz képest túl szigorú – és így szerinte hibás – politikát folytat.
A napokban azonban más elemzők is jelezték, a Fednek komolyan oda kell figyelnie arra, hogy a javuló amerikai gazdasági eredmények mellett megfontoltan és körültekintően hozza meg a döntéseit.
Ahogy a hitelezési költségek kitartóan emelkednek, a folyamat egyre erősebb hatást gyakorol az olyan szuperértékes vállalatokra is, mint az Amazon vagy a Netflix. Már korábban is sokan figyelmeztettek, hogy az úgynevezett FANG részvények csoportja (Facebook, Amazon, Netflix, a Google mögött álló Alphabet)
irreálisan nagy súlyt kap a részvénypiaci szárnyalásban,
és most úgy tűnik, ezeket a sztárpapírokat is elérte az általános eladási hullám.
A szerdai nagy lejtmenetben az Amazon 6,2 százalékot gyengült, amivel a legrosszabb napot hozta össze 2016 februárja óta, és az elmúlt napokban a legutóbbi három hónap nyereségeinek közel felét elbukta a piacon. A Netflix szerdán 8,4 százalékot szakadt, ami a leggyengébb nap volt 2016. július 19-e óta.
Mindazonáltal egyelőre még nem kell félni a sztárok igazi hanyatlásától.
Az Amazon ugyanis nagyjából 50, míg a Netflix 70 százalékos pluszban van ebben az évben, dacára a héten produkált eséseknek.
A mostani eladások azonban arra utalhatnak, hogy a befektetők elkezdtek eltávolodni a nagy nyertesektől, és inkább máshova pakolják a tőkéjüket.
Az sem elhanyagolható, hogy az október tradicionálisan gyenge hónap a részvénypiacokon. Azonban az elmúlt évek felfutásai után nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a csütörtöki gyengülésekkel együtt a három legnagyobb amerikai részvényindex a 2008-as válság óta nem látott gyenge októberi kezdést hozta össze.
Csütörtökön a Nasdaq már 9 százalékos mínuszban volt a hónap kezdete óta, ami 2008 óta a leggyengébb teljesítmény – akkor közel 12 százalékos volt a szakadás.
A Dow Jones emellett 5,3, míg az S&P 500 6,4 százalékos mínuszban van október eleje óta, ami szintén kereken egy évtizede nem látott gyenge októberi nyitány.
Ráadásul az S&P 500 és a Nasdaq esetében 2011 óta egyetlen hónap sem volt, amely ilyen gyengén indult volna.
A fentiek mellett a benchmark indexek technikai értelemben is több szakadást produkáltak az elmúlt napokban. Szerdán például az S&P 500 index megtört egy 74 kereskedési napja tartó időszakot, melynek során kevesebb mint 1 százalékos elmozdulásokat produkált csupán. Legutóbb január elején zárt le az index hasonló periódust. Majd csütörtökön a mutató lecsúszott az 50 napos mozgóátlaga (2 879,39 pont) alá, és április óta először a 200 napos mozgóátlaga alatt fejezte be a kereskedést.
A technikai elemzők számára mozgóátlagok azért fontosak, mert ezek segítenek meghatározni egy eszköz csökkenő és emelkedő trendvonalait.
Ha egy árfolyam lecsúszik a trendvonala alá, az általában azt jelenti, hogy az optimista hangulat véget ért
– legalábbis időszakosan.
Mindeközben a Nasdaq a héten folytatta a gyengülést 200 napos mozgóátlaga alatt, a Dow Jones pedig bár tartotta magát a 200 napos mozgóátlag fölött, az 50 napos mozgóátlag (25 995,09 pont) alatt zárt.
A MarketWatch által idézett elemzők szerint egyelőre nem kell túlságosan megrémülni, azonban az óvatosság egyre fontosabb. Chris Zaccarelli, az Independent Advisor Alliance befektetési szakértője például úgy látja, a mostani eladási hullám ahhoz lesz hasonló, amelyet az idei év elején láttunk.
Vagyis szerinte a mélyrepülések végül vételi lehetőséget jelentenek majd, hiszen az árfolyamok végső soron újra emelkedésnek indulnak.
Ez azonban csak azokra a befektetőkre érvényes, akik hosszabb időtávban gondolkodnak, és készek elviselni a kockázatokat.
A másik kérdés, hogy meddig tarthat a mostani eladási hullám. Ha például visszatekintünk 2015 végére, akkor egy hét hónapig elhúzódó negatív időszakot láthattunk, azonban ez összekapcsolódott a vállalati profitok recessziójával. Ez most egyelőre nem fenyeget, ráadásul 2015-ben a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak is fűtötték a negatív hangulatot, vagyis az akkori lejtmenet tanulságaira csak korlátozottan lehet támaszkodni.
Mindazonáltal ha a mostani korrekció végül valóban vételi lehetőséget jelent, akkor az elemzők szerint
ez egy jó időszak arra, hogy a befektetők megnézzék, milyen eszközöket vennének meg az eddigieknél olcsóbban.
A lehetőség adott, azonban az is világosan látszik, hogy egyre nagyobb kockázatokkal kell szembenézni, és ezek egyik legfontosabb eredője éppen az amerikai részvénypiacot körülvevő túlzott optimizmus.