Egyre jobban élnek, egyre többet vásárolnak a magyarok

Vágólapra másolva!

Egyre több jövedelemhez jutnak a magyar háztartások, és ebből következően egyre többet tudnak fogyasztani. Az egy főre eső nettó jövedelem 2010 óta több mint 37 százalékkal emelkedett, míg a fogyasztási kiadások több mint 25 százalékkal nőttek. Nagyon kedvező tendencia, hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlen dolgokra arányaiban egyre kevesebbet költenek a háztartások, míg például utazásra és éttermi fogyasztásra egyre többet. A háztartások elégedettsége is javult az anyagi helyzetükkel kapcsolatban. 2017-ben is folytatódott a szegénység csökkenése Magyarországon, több százezer fővel nőtt azoknak a száma, akik a középosztályba tartoznak.

Kovács András

Vágólapra másolva!

cigányság jövedelem KSH háztartás életszínvonal szegénység fogyasztás

Tovább javult a háztartások jövedelmi helyzete 2017-ben, ezzel párhuzamosan a fogyasztási kiadásaik is emelkedtek.

Tavaly az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 644 ezer forint volt, 9,3 százalékkal magasabb, mint az előző évben, a nettó jövedelem pedig 1,3 millió forintot tett ki,

ami 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt 2016-hoz képest.

Még nagyobb a növekedés, ha 2010-hez hasonlítjuk az egy főre jutó nettó jövedelmet. Akkor csupán 947 ezer forint volt, míg tavaly már 1,3 millió forint. Ez pedig az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta több mint 37 százalékos emelkedés.

Negyedével nőtt a lakossági fogyasztás

A jövedelmi viszonyok a családok körében is javulást mutattak tavaly 2016-hoz képest. Az egy főre jutó nettó jövedelem mind az egyszülős, mind a két szülős háztartásokban emelkedett. Azon családokban, ahol három gyermek van,

ott a 2016-os 726 ezer forintos egy főre jutó jövedelem 855 ezerre emelkedett tavaly.

Az egygyermekes háztartások esetében 1,162 millió forintról 1,258 forintra nőtt az egy főre jutó jövedelem.

A 2010 és 2017 közötti időszakban a lakosság fogyasztása egy főre jutóan 772,4 ezerről 1 millió 106 ezer forintra emelkedett,

amely reálértéken 25,1 százalékos kiadásbővülést jelent.

A 2008-as válságot követően visszafogott lakossági fogyasztás reálértéken 2012-ig stagnált, illetve csökkent, érdemben 2014-től kezdett emelkedni. A kedvező tendencia a 2,4 százalékos áremelkedés mellett 2017-ben is folytatódott, amikor az egy főre jutó összes személyes célú kiadás folyó áron 8,2, reálértéken 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Egyre többet utazunk

Minél magasabb életszínvonalon él egy háztartás, annál kisebb arányt képviselnek költéseiből a létfenntartásához szorosan kapcsolódó, alapvető kiadási tételek (élelmiszerek, lakásfenntartás, közlekedés). Ezek összes kiadásból mért aránya a válságot közvetlenül követő években volt a legmagasabb, 59–60 százalék körüli. 2015-től a háztartások fogyasztási szerkezete javult, és e három, alapvetőnek tekintett fogyasztási csoport aránya csökkent, 2017-ben a kiadások 56,4 százalékát tették ki.

A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 273 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 221,6 ezer, közlekedésre és szállításra átlagosan 128,8 ezer forintot fordítottak fejenként 2017-ben.

Minden fogyasztási csoportban nőtt a fogyasztás, reálértéken a legnagyobb mértékben, 17,5 százalékkal a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatási kiadások emelkedtek.

A legvisszafogottabb növekedési ütem pedig a lakásfenntartás és háztartási energia terén volt, ahol a kiadások nagysága 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy a háztartások egyre jobban élnek, és olyan dolgokra tudnak egyre többet költeni, ami nem szükséges a létfenntartáshoz.

Megduplázódott a mosogatógépek száma

A háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya évről évre gyarapodik, néhány alapvető cikk esetében, mint például a televízió és a mosógép, megközelíti a teljes ellátottságot.

Napjainkban az infokommunikációs, a szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a háztartási berendezések kínálata rohamosan bővül, ami jelentős keresletet generál a lakosság körében.

A hagyományos televíziókészülékek száma évről évre csökken, viszont emelkedik a LED-, LCD-, plazmatelevízióké. A növekedés üteme kimagasló, míg 2010-ben a háztartások 11,1, négy évvel később már 36,8, 2017-ben pedig 56,2 százaléka rendelkezett síkképernyős tévével.

A számítógépek típusai között az utóbbi években folyamatos átrendeződés tapasztalható. 2010-ben a háztartások 46,1 százalékéban volt asztali számítógép, noha még mindig ez a típus a legelterjedtebb, 2017-ben már csak a háztartások 41,5 százalékában használták, mert a lakosság ezen a területen is egyre inkább áttért a mobileszközök használatára. 2017-ben a háztartások 43,8 százaléka laptoppal, notebookkal, 15 százaléka netbookkal, tablettel rendelkezett, ami 26,9, illetve 14,1 százalékpontos növekedés 2010-hez képest.

Napjainkban szinte minden háztartásban van mobiltelefon, jellemzően több is, száz háztartásra 194 darab jut.

A háztartási nagygépek közül 2010-ben a háztartások 10,3, 2017-ben már 19,9 százaléka használt mosogatógépet.

A saját tulajdonú személygépkocsi száz háztartásra jutó száma 2010-ben 51 volt, 2017-ben már 63.

Növekvő elégedettség

A különböző életkörülményekkel való elégedettség nagyban befolyásolja az egyén általános jóllétérzetét. A mérés minden esetben egy 0–10-ig terjedő skálán történt, az általános elégedettséghez hasonlóan.

A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség az elmúlt évek viszonylag állandó 5,2–5,3-es átlagértékéről 5,53-ra nőtt.

A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség az egyén iskolai végzettségével párhuzamosan emelkedik. A legfeljebb alapfokú végzettségűek átlagosan 4,62-ra, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 6,56-ra értékelték az elégedettségüket. A középfokú végzettségűek körében azok, akik nem rendelkeznek érettségivel, átlagosan 5,22-ra, az érettségizettek 5,76-ra értékelték elégedettségüket.

Több mint félmillióval kevesebb szegény

A szegénységet az Európai Unió valamennyi tagállamában egységes mutatószámrendszer alapján számolja az adott ország statisztikai hivatala. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya elnevezésű összetett indikátor a jövedelmen túl a szegénység egyéb megnyilvánulási formáit is számba veszi, így az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést is. Ezek alapján az összetett szegénységi mutató három részindikátort foglal magában:

relatív jövedelmi szegénységi arány,
súlyos anyagi deprivációban érintettek aránya,
nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (munkaszegénység).

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük azokat, akik a három dimenzió bármelyikében érintettek.

Magyarországon 2012 óta

folyamatosan csökken a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma és aránya.

2017-ben a teljes lakosság kevesebb mint egyötöde (19,6 százalék), azaz 1 millió 887 ezer ember volt érintett, 578 ezer fővel kevesebb, mint 2016-ban.

Javul a cigányság helyzete is

2017 folyamán a szegénység valamennyi dimenziójában folytatódott a javulás. Legnagyobb mértékű csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányában és számában következett be, 14,5-ről 10,2 százalékra mérséklődött a hányaduk, az érintettek száma pedig 426 ezer fővel csökkent. A jövedelmi szegénységben a népesség 12,8 százalék, 1 millió 227 ezer fő élt, a munkaszegénység pedig 4,1 százalékot, 398 ezer embert érintett 2017-ben.

A KSH 2013 óta vizsgálja kiemelten a roma népesség életkörülményeit, köztük a szegénységi mutatók alakulását.

Körükben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2017-ben 67,8 százalék volt, 7,8 százalékponttal alacsonyabb, mint 2016-ban,

de arányuk még így is három és félszerese az országos átlagnak. Számottevő javulás következett be a munkaintenzitás-mutatóban: 2016-ban még minden negyedik személy munkaszegény háztartásban élt, 2017-ben a romák 15,1 százaléka élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.