Nemrég írtunk az Üzletrészen arról, hogy az Opten felmérése szerint, bár berobbantak a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek az elmúlt egy évben, hiszen számuk megnégyszereződött, azonban a cégek mégsem kapkodnak a nyugdíjas munkavállalók után. Pedig jelentős adót takaríthatnának meg utánuk.
A Világgazdaság a nyugdíjasok foglalkoztatásának kedvezőbbé válásáról ír, mely 2019 januárjától lép életbe. A munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas után a munkaadónak
nem kell majd szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie, a munkavállaló nyugdíjasnak pedig nem kell majd egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot lerónia.
A nyugdíjasnak kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetnie. Ezek a kedvezmények eddig is elérhetőek voltak, azonban kizárólag a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetekre vonatkoztak.
Nagy kérdés, hogy
ha a szűkített formájú nyugdíjas foglalkoztatással nem éltek a cégek az elmúlt másfél évben, akkor az összes nyugdíjasra kiterjedő adókedvezmény majd felkelti-e az érdeklődésüket.
A lap megkérdezte Dolgos Attilát, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) alelnökét, aki azonban nem tart a kiszélesített nyugdíjas kedvezmények térhódításától a nyugdíjas szövetkezetek terhére. Szerinte a vállalkozások között, bár akadnak, amelyek a kedvezőbb adózás miatt választanak nyugdíjas munkavállalókat, de nem ez hajtja a nyugdíjasok foglalkoztatását.
A szakember szerint a szövetkezeti forma rugalmasabb foglalkoztatást tesz lehetővé a nyugdíjasoknak, mint egy munkaviszony, így például az idősek rugalmasabb időbeosztás szerint is dolgozhatnak. De előnyös lehet a nyugdíjas szövetkezeti tag tulajdonosi, foglalkoztatotti és vagyonkezelői együttes jogosítványa is, vagy a közösségi alap rekreációs célú szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális juttatásai is.
A nyugdíjasok szövetkezeti foglalkoztatása ráadásul nem számít munkaviszonynak, így a költségei nem bérjellegű, hanem dologi kiadásként jelentkeznek.
A Közész alelnöke szerint a szövetkezet útján való díjazás a munkaerőt kölcsönvevő cég belső előmeneteli, juttatási rendszeréhez kapcsolódik, ezért a szövetkezetekkel szerződő cégeknek ez versenyképesebb megoldás, mint az önálló munkaszerződés a nyugdíjasokkal. Nem kell bajlódni a szabadsággal, a betegállománnyal és a táppénz-hozzájárulással kapcsolatban sem.
Dolgos Attila azt is elmondta, hogy idén nyáron már 45 ezer tagja volt a 148 közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek. A regisztrált idősek ötöde, azaz kilencezer ember dolgozott, és együttvéve 1,6 milliárd forintot keresett.
Cikkünk a Vg.hu írása alapján készült.