Fizetési késedelemről akkor beszélhetünk, ha az összeg a fizetési határidő lejártáig a jogosulthoz nem érkezik meg. Ez indítja el a késedelmi kamatot, de késedelmi kamatot csak pénztartozásra lehet felszámítani, egyéb kötelezettség teljesítésére vonatkozó késés során nem.
A késedelmi kamatról törvény rendelkezik, még akkor is, ha a szerződésben erről nem állapodtak meg a felek.
Amennyiben viszont megállapodtak, akkor nem a Polgári Törvénykönyvben lévő, hanem a szerződés szerinti kamat lesz a számítás alapja. Ha ezt kifogásolja a fizetésre kötelezett fél, akkor a bíróságon támadhatja meg a kamat mértékét. Azonban még az sem mentesíti a késedelmi kamat fizetése alól a késedelembe esett adóst, ha neki fel nem róható okból késett. Sőt, ha a jogosultnak a fizetési késedelem miatt a késedelmi kamatot meghaladó kára is keletkezett, akkor ezt is követelheti a kamaton felül, amit persze már bizonyítania kell.
Nem vállalkozások egymás közötti szerződése esetében a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, több ilyen félév esetén mindig az adott félév első napján érvényes kamattal kell számolni.
Vállalkozások között, ha a szerződésben erről nem rendelkeztek, akkor a törvényben meghatározott mérték lesz az irányadó.
A késedelmi kamat törvény szerinti mértéke vállalkozások közötti szerződések esetén a jegybanki alapkamat 8 százalékkal növelt értéke.
Vállalkozások egymás között kötött szerződéseiben a késedelmi kamat fizetését érvényesen nem lehet kizárni, és nem lehet a törvényesnél alacsonyabb mértékben meghatározni. Ha mégis ilyen történik, az erre vonatkozó szerződési feltételek semmisek.
Cikkünk Szabó Gergely, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédjének a Piacésprofit.hu-n megjelent írása alapján készült.