Az elmúlt egy évben tavaly novemberhez viszonyítva
az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,6, a liszté 10,1, a kenyéré 5,4 százalékkal volt magasabb, a cukoré 16,2 százalékkal alacsonyabb lett.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, ezen belül a dohányáruké 6,2 százalékkal. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult. A járműüzemanyagokért 7,2 százalékkal kellett többet fizetni.
Ha az elmúlt egy hónapra tekintünk vissza, akkor azt látjuk, hogy az idei év októberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek.
Az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a liszt 3,3, a sajt 2,1, a kenyér 1,2, a sertéshús 0,9 százalékkal drágább, az étolaj 2,4, a csokoládé és kakaó 1,8, a cukor 1,3 százalékkal olcsóbb lett.
A járműüzemanyagokért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Ha az idei esztendő január–novemberi periódusát hasonlítjuk az előző év azonos időszakához, akkor megállapíthatjuk, hogy a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal nőttek.
Összességében a Takarékbank várakozásainak közelébe, míg az elemzői konszenzusnál jóval nagyobb mértékben, 3,1 százalékra mérséklődött az infláció novemberben az előző havi 3,8 százalékról.
Ennek hátterében döntően az üzemanyagok árváltozása áll: míg idén novemberben jelentősen csökkentek az üzemanyagárak, egy évvel ezelőtt emelkedtek, így a bázis is magasabb volt.
Egyelőre a valós inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, amit tükröz, hogy a maginfláció az előző hónaphoz hasonlóan 2,6 százalék maradt.
Az őszi hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzött az infláció, az üzemanyagárak további esése miatt decemberben ismét 3 százalékpont alá mérséklődhet a drágulás üteme, így idén átlagosan a Takarékbanknál 2,9 százalékos inflációra számítanak.