A korábban Ybl Vízházként ismert épület 1875-ben épült és 1905-ig ipari létesítményként, gépházként működött. Ezt követően kulturális programoknak, találkozóknak adott otthont, a benne működő kávéház pedig a budai lakosság kedvenc helyévé vált. A második világháború során, 1944-45-ben az épület komoly sérüléseket szenvedett, de renoválása nem történt meg. Később
1992-ben részleges felújítást végeztek az épületen, melyet követően 15 éven át kaszinóként működött.
Ennek bezárása után az egykori Vízház ismét kihasználatlanul, üresen állt.
A felújítási munkálatok 2017-ben kezdődtek meg, melyek eredményeképpen hozzávetőleg 3 millió eurós beruházási költséggel újult meg a ház.
A felújítás során elvégezték az épület teljes szigetelését, a homlokzat restaurálását, az épületgépészeti rendszer cseréjét és a teljes energetikai hálózat felújítását.
Új kerti lépcsőházat hoztak létre és restaurálták a loggiát is. A patinás épület díszkivilágítást is kapott. A felújítás során újabb feladatokat határoztak meg azzal a céllal, hogy az épület használhatóságát és funkcióit tovább gazdagítsák. Így nyitottak a terasz felől egy alsó bejáratot, amely közvetlen lejáratot biztosít a látogatók számára az épület alsó termeihez, ahol bemutatótér nyílik.
Látványos galériáért kattintson a képre!
A ház adottságai igazi kreatív kihívást jelentenek az itt kiállítóknak. A megújult tereket elsőként Szőke Gábor Miklós installációi veszik birtokukba. A művész hazánkban és nemzetközi szinten is köztéri állatszobrairól ismert. „Félúton" címmel a Szőke Gábor Miklós eddigi munkásságát bemutató tárlattal kezdődik meg a ház programja.