2018-ban magasabb lett a magyar gazdaság növekedése, mint korábban gondolták, ehhez a jó évhez képest 2019-re az elemzők jó része alacsonyabb növekedést jósol. Ennek egyik oka a magas bázishatás, (vagyis a 2018-hoz kell mérni majd az éves változást), a lassabb ütemű béremelkedéssel összefüggő visszafogottabb fogyasztás, és a külgazdasági környezetben rejlő bizonytalanságok.
A beruházási növekedés szempontjából az egyik fontos tényezőnek számító uniós támogatások jövőre még emelkednek, ez tehát nem veti vissza a növekedési ütemet. 2020-ban azonban már csökkenő tendenciát mutatnak az uniós források, egy évvel később pedig változatlan összegűek lesznek, a 2020-ban kezdődő új hétéves költségvetési periódus csökkentett forrásait tehát egyelőre még nem érezzük.
A belföldi és külföldi elemzőházak becslése szerint 2019-ben 3-4,2 százalékkal emelkedhet a magyar gazdaság teljesítménye, 2020-ban és egy évvel később pedig három százalékkal.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a tavaly kezdődött hitelezési boom várhatóan folytatódik a vállalatok és a lakosság körében egyaránt, és az év elején induló (Növekedési Hitelprogram) NHP Fix emelő hatása érezhető lesz a vállalati beruházásoknál. A fix kamatozású kedvezményes hitelt kínáló jegybanki program - az előző Növekedési Hitelprogramhoz hasonlóan - segíti majd a GDP-növekedést is.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentése szerint az alábbi fő makrogazdasági számokra készülhetünk a gazdaságban 2019-ben:
Ami a legnagyobb magyar gazdaságkutató intézetek becsléseit illeti, a Magyar Közgazdasági Társaság Előrejelzők Fóruma2018 című decemberi rendezvényen a jövő évi makrogazdasági prognózisokat ismertette Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának igazgatója és Tardos Gergely, az OTP Bank Nyrt. vezető elemzője, a bank elemzési központjának vezetője.
A szakemberek a növekedés folytatódása mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy számos külgazdasági kockázat is jelentkezik 2019-ben.
A világgazdaság várható történései akár jelentősen is befolyásolhatják a magyar gazdaság teljesítményét: ilyenek az egyelőre még bizonytalan kimenetű brexit, az USA és Kína, illetve az EU között zajló kereskedelmi háború fejleményei, a német gazdaság gyengébb teljesítménye, illetve a hosszabb ideje gondokkal küszködő török és olasz gazdaságok problémái.
A vezető elemzők 2019-re 3-4 százalékos növekedést jósoltak, ezzel együtt a nemzetközi színtéren sok, lefelé mutató kockázatot jelentő bizonytalan tényezőt látnak.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az idei magas bázis miatt nehéz lesz teljesíteni a növekedési várakozásokat, valamint tartani - a fogyasztást tekintve - már most is tíz százalék feletti növekedést.
A bérek emelkedése folytatódik, de már nem a minimálbér-emelés fogja kitenni azok nagyobb hányadát - tette hozzá.
Legfrissebb előrejelzésében az intézet jövőre az eddig vártnál gyorsabb gazdasági bővülésre és magasabb inflációra számít jövőre. A gazdaságkutató szerint az infláció 3,4 százalékra nő,
a nettó reálkeresetek 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek,
a munkanélküliségi ráta pedig 3,3 százalékra süllyedhet. A kockázatok között említik, hogy az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. 2019-ben 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben a Kopint-Tárki szerint.
A Századvég Gazdaságkutató valamivel magasabb ütemű növekedést vár jövőre, mint a jegybank: számításaik szerint 3,9 százalékos lehet a hazai gazdaság bővülése. A becslés során a gazdaságkutató feltételezte, hogy a kormányzat a versenyképesség növelését segítő intézkedéseket vezet be.
A növekedésben komoly szerepe lehet a számításaik szerint tíz százalékkal növekvő béreknek, amelyek gyarapodása így várhatóan jelentősen meghaladja a három százalék körül alakuló inflációt, s így jelentősen segíti a becslésük szerint 4,4 százalékkal növekvő fogyasztást.
A beruházások várhatóan kilenc százalékkal nőnek 2019-ben. Ebben az uniós források felhasználása mellett komoly szerepe lehet az elmúlt időszakban bejelentett nagyvállalati beruházásoknak, illetve a kormányzati fejlesztéseknek (például Egészséges Budapestért, Modern Városok, Magyar Falvak programok). Ugyancsak ebbe az irányba hat, hogy az október végéig építési engedéllyel rendelkező lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulccsal épülhetnek meg. Ez több tízezer új lakás befejezését teszi lehetővé a családi otthonteremtési kedvezménnyel együtt 2019-ben és azután is.