Kinek jó a csoportos adóalanyiság?

Január 15-éig kell eldönteniük a vállalkozásoknak, szeretnének-e csoportos társaságiadó-alanyiságot választani. De kinek is jó ez?

A csoportos áfaalanyiság után az idén januártól csoportos társasági adófizetést is választhatnak a vállalkozások, ezt azonban január 15-ig el kell dönteni és be kell jelenteni. A csoportos adóalanyiságot a kapcsolt vállalkozások választhatják, közülük pedig egy cég lesz, amelyik elkészíti a minden tagra vonatkozó bevallást.

Vagyis nem kell minden egyes csoporttagnak bevallást készítenie, a csoportnak egységes adóalapja lesz.

Ez jelentősen egyszerűsíti a dolgokat, ám pusztán ezért még nem éri meg felétlenül a váltás. Az egyes csoporttagok adóalapjai lényegében összeadódnak, vagyis a nyereséget csökkenteni lehet a veszteséggel. Így ha a csoport egyik tagja negatív eredményt ér el, ez érvényesíthető a másik tag pozitív eredményének csökkentésével.

Fontos azonban, hogy hiába számítható be a negatív eredmény, a korábban felhalmozott veszteséget nem lehet bedobni a közösbe, azt továbbra is csak az adott tag adóalapjánál lehet leírni.

A később, vagyis a csoporttagság idején keletkezett veszteség esetében ugyanakkor már nem lesz ilyen megkötés.

A transzferárszabályozást és a szokásos piaci árak alkalmazását is leegyszerűsíti a csoportos adóalanyiság. Nem kell a csoporttagok egymás közötti szerződéseihez szokásospiaciár-nyilvántartást készíteni, de ha nem minden, a tao-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adózó lesz a csoport tagja, akkor a fődokumentumot el kell készíteni, és minden olyan kapcsolt vállalkozással kötött szerződéshez, amely vállalkozás közül valamelyik nem tagja a csoportnak, el kell készíteni a helyi dokumentumot is – mutat rá az Adózóna.hu.

A csoportos adóalanyiság az idei adóváltozások legnagyobb jelentőségű része a társasági adózás szempontjából Forrás: Shutterstock

Ez mindenképpen előáll, ha a tao-törvény szerinti kapcsolt fél külföldi. Csoporttag ugyanis csak magyarországi székhelyű cég lehet. Hasonló a helyzet, ha a kapcsolt fél bármilyen ok miatt nem tagja a csoportnak.

Az adókedvezmény megoszlik majd a csoporttagok között az adóalap eloszlásának arányában.

Ez annak a tagnak hátrányos lesz, amelyik jelentős mértékű kedvezményt tud érvényesíteni, ugyanakkor csoportszinten adott esetben az igénybe vehető kedvezmény adott évi összege emelkedhet is.

A kedvezmények ugyanis csak az adóalap adott százalékáig vehetők igénybe, s amennyiben az adóalap csoportszinten több, akkor a kedvezmény is több lehet.

Nem egyértelmű ugyanakkor az a rendelkezés, amelyik arról rendelkezik, mi lesz, ha a kedvezményre jogosult csoporttag kiválik. A szabályok szerint a kedvezményre továbbra is jogosult marad (ha nem jogutód nélkül szűnik meg). Kérdés azonban, hogy azt az összeget érvényesítheti-e, amit a csoporttagságának ideje alatt arányosan figyelembe vehetett, vagy azt, amit a csoport maga érvényesített. Első esetben a költségvetést éri hátrány, második esetben a céget.