Ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta, a világ komoly családi vagyonainak kérdése nemcsak örökösödési, hanem gazdasági természetű problémákat is felvet. A leggazdagabb családok akkora pénzek és befektetések fölött diszponálnak, hogy makroszinten is hatása lehet annak, mi történik a vagyonnal például a családfő halála után, aki általában a vagyont megalapozta és birtokolja.
Az egyik lap kitér rá, hogy az 500 szupegazdag milliárdos listáján minden ötödik ember 80 éves vagy annál idősebb. Továbbá 21 olyan van azon, aki már a 90. életévét is betöltötte vagy annál is idősebb. Közülük nyolcan Ázsiában élnek.
Az előbbiek összesen 175 milliárd, míg a 90-es korosztályba tartozók összesen 125 milliárd dollár vagyonnal rendelkeznek.
Az igazán idősek olyanok, akik maguk teremtették meg a jómodot, amit halálukkor családukra hagynak az üzlettel együtt.
Például a néhány nappal ezelőtt, 98 éves korában meghalt Eka Tjipta Widjaja, aki már 15 évesen kókusz és pálmaolaj-kereskedelemmel foglalkozott, majd később felépítette Indonézia egyik legértékesebb, több milliárd dollárt érő cégbirodalmát. Vagy a nemrégiben elhunyt Henry Sy, aki cipőkereskedőből lett a leggazdagabb fülöp-szigeteki, és 94 évet élt.
Csak kettőjük együttes vagyona eléri a 16,5 milliárd amerikai dollárt, azaz a több mint 4600 milliárd forintot.
A nagyon idősek mellett ugyanakkor egyes családoknál megjelennek a nagyon fiatalok is, közöttük nők. Például a 23 éves Michelle Li, aki Hongkong leggazdagabb emberének, a 90 éves Léj Ká-szing-nek unokája. 16 milliárdos vagyonával több befektetőholdingt és internetes vállalkozást birtokol.
A nők megjelenése a nagy családi vagyonok körül, különösen Ázsiában figyelemre méltó, ahol a pénzügyekről való rendelkezés a kulturális hagyomány szerint a férfiak dolga.
Ugyanez a jelenség Kínában is megfigyelhető. Itt most zajlik az első generációváltás, azaz a vagyon átörökítése annak megteremtői és utódaik között. Itt szintén több fiatal nő kapja meg az afelett való rendelkezés lehetőségét.