Az eurózóna ipari termelése a válság óta nem látott ütemben zuhan, a gyengülő kereslet pedig újabb bizonyíték arra, hogy a térség egyre nagyobb külső és belső szorításban van. Ebből ma az következik, hogy
a régió növekedése alig érheti el idén az 1 százalékot, ami igen éles lassulás lenne 2018-hoz képest.
Ráadásul a kontinens motorjának számító Németország is egyre nagyobb bajban van – írja a Bloomberg.
Minderre pedig már a befektetők is elkezdtek reagálni. A Bloomberg euróindexe 2017 közepe óta nem látott alacsony szinten áll, a kontinens részvényei pedig még soha nem voltak ilyen olcsók a kötvényhozamokhoz viszonyítva.
Nem meglepő, hogy számos elemző szerint ma Európa jelenti a legnagyobb veszélyforrást a világgazdaságra nézve. Az világos, hogy Kína egy lassulási perióduson megy keresztül, de a világ második legnagyobb gazdaságában ott van egy erős élénkítési potenciál. Mindeközben Európában nagyon gyors ütemben romlik a helyzet – mondta Salman Ahmed, a Lombard Odier vezető befektetési stratégája.
Ami tehát igazán súlyos, az a gyengülés meglepően hirtelen üteme, amely arra utal, hogy a lassulás a térség magját is eléri.
Míg korábban elsősorban az olyan perifériás országok szenvedtek, mint Görögország, most már az látszik, hogy a német kilátások is egyre romlanak.
Ezzel együtt a francia fogyasztói aktivitás is padlót fogott, ez a két ország együtt pedig kiteszi az eurózóna méretének a felét.
Ha tehát a franciák leállnak a fogyasztással, a németek pedig nem tudnak kellő mértékben termelni, akkor az nagyon súlyos problémát jelent az eurózóna számára – tette hozzá Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza.
A gondok azonban ezzel nem érnek véget. Az olasz kötvényhozamok újra elkezdtek fölfelé kúszni, ahogy kiújultak az ország pénzügyeivel kapcsolatos piaci aggodalmak –
és az olasz bankrendszer állapota is erősen kétséges.
Emellett a brexit még mindig megoldatlan, májusban pedig európai parlamenti választások lesznek, aminek következtében a politikai helyzet is alapjaiban változhat meg az Unióban.
A legfrissebb számok szerint a térség ipari kibocsátása 0,9 százalékkal gyengült decemberben (novemberhez képest), ami kétszer akkora mínusz, mint amire az elemzők számítottak. Ráadásul az éves alapú gyengülés a legrosszabb volt 2009 óta.
Az elemzői vélemények alapján a legnagyobb kérdés most az, hogy a jelenlegi negatív folyamatok egyrészt mennyire országspecifikusak, másrészt mennyire jeleznek tartós nehézségeket. Súlyos gond lehet ugyanis, hogy
az Európai Központi Bank a korábbi élénkítéseivel már lényegében elment a falig, tehát ha beüt a baj, már nem lesz túl sok lehetősége közbeavatkozni.
Vannak azonban olyan, optimistább szakértők is, akik szerint nem kell pánikolni az európai gyengélkedéstől. Az ABN Amro közgazdásza, Aline Schuiling szerint például elképzelhető egy gyengébb első és második negyedév, de tartós recesszióra nem kell számítani az euróövezetben.