Ha volt az utóbbi években a több millió százalékos hiperinflációval küzdő Venezuelának sikeres pénzügyi művelete, akkor az nem a Wall Streeten vagy a tőzsdéken, még csak nem is olajkitermelésében zajlott. Hanem az ország déli térségeiben, ahol múlt századi, ha nem egyenesen a földrajzi felfedezések korának aranylázait idéző módszerrekkel dolgoznak aranyvadászok a nyersanyag kitermelésében.
A kézi erővel végzett aranykitermelés mára elképesztő méreteket öltött.
A becslések szerint legalább 300 ezerre tehető azoknak a szerencsevadászoknak a száma, akik a déli dzsungelekben végzik ezt az egyáltalán nem veszélytelen munkát.
A szabályozatlan, ellenőrizetlen, sem munkajogi, sem munkavédelmi szempontból nem megfelelő eljárásokat pedig a Maduro-adminisztráció nemcsak megtűri, hanem lényegében támogatja is.
2016-ban már 17 tonnát vásárolt fel a fémből a kormány, mintegy 650 millió dollár értékben, melynek java ezen ellenőrizetlen kitermelésből származott.
Ahogy az Origo megírta, a caracasi vezetés számára ugyanis a régi, majd az új szuverén bolivár elértéktelenedésével, az olajtermelés bizonytalanságával, az arany maradt az egyetlen biztos menedék. Olyan potenciál, melynek értékét a külvilág sem kérdőjelezi meg.
Maduro elnök és kormánya nemrégiben még a nyugdíjakat is aranyalapra helyezte, ezzel kívánva elejét venni legalább a szociális juttatások végletes elértéktelenedésének.
Mivel az állami kitermelés jelentős szankcióktól sújtott, és a bányatársaságok hivataloan nem, vagy csak elégtelenül működhetnek, így a hatalomnak nem marad más hátra, mint saját, végső kétségbeesésükben a dzsungelben tábort verő állampolgáraitól megvenni az értékes aranyat, hogy azért az értéktelen helyi pénzzel fizessenek. Caracas pedig az így szerzett nyersanyagból próbál alapvető élelmiszereket, gyógyszereket beszerezni, bár a tisztességtelen aranyügyletre már az Egyesült Államok is felfigyelt, és újabb szankciókat vetett ki emiatt.
Washington arra is felhívta szövetségesei figyelmét, például az Egyesült Királyságot, illetve a Bank of England-ot, hogy ne működjenek együtt Caracas-szal a kétes aranyügyletekben, és ne adják ki az ország ott tárolt, 1,2 milliárd dollár értékű aranytartalékát.
A venezuelai kormány által vásárolt arany ugyanis Minerven kohóiban köt ki, majd megolvasztás után, a központi bank széfjeibe kerül, ahol azonban nem marad sokáig, lévén, hogy
lényegében ez az egyetlen ellenérték, amivel Caracas a külvilágnak bármiért is fizetni tud.
Egyes források szerint egyébként különösen a törökországi aranyfelvásárlások erősödtek meg, amiért az ország száraz élelmiszerrel - tejpor, tészta stb. - fizet. Az adatok szerint a török-venezuelai kereskedelem az elmúlt években a többszörösére nőtt, lényegében a semmiből,
tavalyi értéke elérte a 900 millió dollárt.
Egyes névtelen források szerint Venezuela arannyal fizet az áruért, amely gyakran repülőgépen utazik törökországi rendeltetési helyére.
Eközben az őserdőkben a bányászok embert próbáló körülmények között, gyakran maláriától betegen próbálnak pénzt "csinálni" magunkak és családjuknak.
Sokan nem is akartak nyilatkozni a riportereknek, akik pedig igen, azok elmondták, inkább ezt a munkát végzik, mint eredeti foglalkozásukat, mert még mindig jóval több jövedelemre tesznek szert az arany kutatásával - még ha azt az értéktelen bolivárban is kapják meg.
Maduro poltiikai ellenfelei a napokban felszólították Venezuela nemesfémének külföldi vásárlóit, hogy ne vegyenek a jórészt illegálisan, de legalábbis gyanús és tisztázatlan körülmények között kitermelt aranyból.
Megvédjük az aranyat"
- mondta Carlos Paparoni, ellenzéki képviselő egy interjúban.
Paparoni egyébként néhány napja súlyos vádakat fogalmazott meg Maduro elnökkel kapcsolatban. Azt állította, hogy tavaly az elnök az ország aranykészletének mintegy 40 százalékát eladta, egy török illetve egy, az Egyesült Arab Emirátusokba bejegyzett cégnek, hogy annak árából fedezzen néhány alapvető állami kiadást. Ezzel 184 tonnáról 110-re apadt a tartalékuk.
Az egyre inkább mélyülő gazdasági-politikai válság közepette, a Nemzetközi Valutaalap közzétette idei előrejelzését a hiperinflációra vonatkozóan. Idén várhatóan 10 millió százalékos lesz a pénzromlás mértéke a dél-amerikai országban.