Ázsia országaiba ezekben a napokban köszönt be a holdnaptár szerint számított új év. Van, ahol – számítási módtól függően – már február 4-én, van, ahol február 5-én lépnek át abba az ott élők.
A világ lakosságának mintegy negyede ilyenkor hatalmas ünnepségekkel és számos hagyományos eseménnyel búcsúztatja a lezáruló évet, és köszönti az újat.
Ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta, a holdújév beköszönte nemcsak a kontinens és azon belül Kína egyik legfontosabb kulturális, hanem egyben gazdasági eseménye is.
Ilyenkor a családon belüli ajándékozás, a családtagok meglátogatása mind olyan körülmény, amely minden évben jelentős mozgást indukál a gazdaságban, köszönhetően az emberek rekordösszegű költéseinek a kereskedelemben.
Most a disznó éve kezdődik az állatövi számítások szerint. A disznóhoz általában a szerencse, a változás, és a nyugtalanság fogalmai kapcsolódnak az ázsiai kultúrában. Jó éve lesz a disznó évében annak, aki odafigyel döntéseire, és megfontoltan megy bele a rá és életére váró változásokba, de könnyen nehéz helyzetben találja magát az, aki túl könnyelműen veszi az újdonságokat – tartják a disznó jegyéről.
Bárhogy is, a kínai sertéstermelésben meglehetősen rosszul indul a disznó éve.
Ahogy a Reuters friss összeállításában bemutatja, Kína tavaly augusztus óta küzd az afrikai sertéspestis terjedésével, melyet még idén sem sikerült teljesen megfékezni. Mindez azért is különösen aggasztó, mivel Kína a világ legnagyobb sertéstartó országa, ahol az élelmezésben kulcsfontosságú szerep jut a sertéshúsnak.
Az ország sertéságazatának teljesítménye évente eléri az 1 ezer milliárd dollárt.
Az országban évente 702 millió új malacot nevelnek a rendelkezésre álló, 2017-es adatok szerint. Az állomány 40 százaléka kisgazdaságok és magángazdálkodók udvaraiban található. Ezek a telephelyek évente legfeljebb 500 vágóállatot adnak le feldolgozásra. A beszámolók szerint a sertéspestis terjedése ezeket a kistermelőket sújtja leginkább. Többségüknek nincsenek meg az eszközei, sem az anyagi fedezete, hogy védelmet teremtsen a gazdasága számára a járvány ellen.
Így a ragály jelenleg potenciálisan mintegy 280 millió haszonállatot fenyeget.
A helyszínen készült riportokban megszólaló gazdák szerint a kormány és a hivatalos szervek nem segítik az állattartókat. Az egyik legnagyobb sertéstenyésztő megye, Csangtu egyik tisztviselője ugyanakkor azt mondta, annyi pénzt fordítottak a védekezésre, hogy azzal az egész megye csődjét kockáztatják, mert a sertéspestis elleni védekezés feladatait minden más elé sorolták.
Az augusztusban felbukkant fertőzés a 2019. január végi jelentések szerint már több mint 100 gazdaságot ért el. A kisebb gazdaságoknál már néhány tucat állat elvesztése is komoly gondokat okozhat a későbbiekben, de általános gyakorlat, hogy a ténylegesen fertőzött jószágoknál jóval több állatot kell levágni, hogy megállítsák a kór terjedését.
A farmgazdaságokkal foglalkozó egyik helyi elemző szerint legkorábban az év második felére állhat helyre a belföldi állattartás egyensúlya, és a most csökkenő állatállomány kívánatos mértékű gyarapítása. Mindazonáltal egészen biztosan a kínai belföldi sertéshús árának növekedésére kell számítani.
A Bloomberg az alábbi animáción mutatja be, milyen ijesztő gyorsasággal terjedt a fertőzés az elmúlt negyedéven, egészen idén január végéig, a régi kínai holdújév végéig:
A kínai sertéságazat egy része azonban más nehézségekkel is küzd. A pestis miatt eddig 900 ezer állatot kellett levágni, ám van olyan sertéstenyésztő nagyvállalat, amelynek puszta fennmaradása is kérdésessé vált pénzügyi nehézségek miatt. Az Origo ebben a cikkében mutatta be, hogy egy nagyvállalat pénz híján természetben, azaz sertéshúsból készített élelmiszerrel próbálja kifizetni hitelezőit, ám lassan ők is kifogynak az állatokból.