A külföldi vállalatok kezébe adná az irányítást Zimbabwe az ország platinabányáiban, azt remélve, hogy a nemzetközi nagyvállalatok tőkét visznek oda és fejlesztéseket hajtanak végre a telephelyeken. Ezzel egy régi helyzetet változtatnak meg, lényegében egyik pillanatról a másikra.
Az országban ugyanis jelenleg még az a szabály van érvényben, amit a korábban megbuktatott diktátor, Robert Mugabe idején fogadtak el. A Mugabe-rezsim ugyanis csak úgy engedélyezte a külföldi társaságok platina- és gyémántkitermelését, ha a cégek tulajdoni aránya az egyes vegyes vállalatokban nem megy 49 százalék fölé. Ezzel a rezsimnek az volt a célja, hogy pozitív megkülönböztetéssel támogassa a „feketék gazdaságát”.
A hararei kormány lényegében ezzel kívánta biztosítani magának a kitermelésben az irányítás jogát, és az üzleti döntéseknél a végső szó kimondását.
Hasonló koncepciót jelentett ez, mint aminek nyomán megvalósult a mezőgazdasági, fehér gazdálkodók kezében lévő területek kisajátítása, mely később a termelés összeomlásához, majd a gazdaság egészének bedőléséhez és hiperinflációhoz vezetett.
Zimbabwe jelenleg a világ második legnagyobb platinaszállítója a Dél-afrikai Köztársaság után.
A platina átmeneti fém, számos felhasználási területtel, például az üveggyártásban, a petrolkémiai iparban, vagy az autók katalizátorainak gyártásánál is szerepet kap. De sokat használják az ékszerkészítésben is.
Újságírói megkeresésre az ország bányaügyi minisztere megerősítette, hogy eltörlik a korábbi, még érvényben lévő korlátozó rendelkezést. Winston Chitando Zimbabwe pénzügyminiszterével együtt tárgyal Washingtonban, potenciális befektetőkkel. A Reuters kérdésére hozzátette: jelszavuk, amit még sokszor fognak ismételni, az, hogy „Zimbabwe az üzletre nyitott ország”.
A miniszter ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a platinabányászatra vonatkozó rendelkezést kiterjesztik-e a gyémántkitermelésre is.
Az ország egyébként emellett más fontos ásványkincsekkel is rendelkezik, melyek iránt megnövekedett a befektetői érdeklődés. Egy nagy ausztrál cég lítiumkitermelésre írt alá szerződést nemrég, míg a Karo Resources 4,2 milliárd dolláros megállapodást kötött egy Harare közelében lévő platinumbánya és -feldolgozó nyitására. A már ott működő vállalatok pedig új együttműködéseket kötöttek tevékenységük megerősítésére.
A pénzügyminiszter korábban pedig azt közölte,
tavaly 8 milliárd dolláros befektetés érkezett a bányászatba, a projektek pedig legkésőbb három éven belül elindulnak.
A cégek azt mondták: üdvözlik a változtatást, mert bár a régi rendelkezés idején sem volt nehézségük a működésben, de a befektetők számára permanens aggodalmat jelentett annak megléte.