Egy interjúban úgy nyilatkozott a svéd pénzügyminiszter, hogy
csak a pénzügyi szektort kell megadóztatni.
A javaslat egy szélesebb körűre tervezett adóreform része, és a parlamenti elfogadását segítheti, hogy a svéd bankok is érintettek egy kiterjedt pénzmosási botrányban.
Mivel a svéd bankok is segítettek gazdag ügyfeleiknek az adóelkerülésben, Andersson szerint a szavazók nem fogják sajnálni a pénzintézeteket, ha a kormánynak sikerül tető alá hoznia az új adónemet.
A korábbi tervek körülbelül 4 milliárd svéd koronás (azaz 425 millió dolláros) adóról szóltak, amely csak a legnagyobb svéd bankokat érintené.
Nem ez az első alkalom, hogy svéd kormány megpróbált új adót kivetni. A korábbi kísérletek azonban meghiúsultak az Európai Unió versenyszabályainak megsértése miatt, és a javaslat finomítására tett erőfeszítések sem voltak sikeresek, mondván, hogy a svéd vállalatok versenyhátrányba kerültek volna.
A közelmúltban Stefan Lofven miniszterelnök kormánya megvizsgálta egy olyan adó bevezetésének ötletét, amely
a banki műveletekre irányul, függetlenül attól, hogy hol található az anyavállalat székhelye.
Az ötlet válasz a Nordea Bank Abp döntésére, amely Stockholmból Finnországba helyezi át a székhelyét.
Andersson szerint a kormány aggódik a Swedbank, mint Svédország legnagyobb jelzáloghitelezőjének és az ország legrégebbi bankjának pénzmosással kapcsolatos érintettsége miatt. „A banknak teljes mértékben együtt kell működnie a hatóságokkal, és természetesen tudni szeretnénk, hogy mi történt” –mondta.
Svédország és Észtország pénzügyfelügyeleti hatóságai a Swedbankot is vizsgálják, miután egy jelentés szerint a bank közel 6 milliárd dollár gyanús pénzt kezelt a Danske Bank észtországi pénzmosási botrányában.
A Swedbank elismerte, hogy megkérdőjelezhető tranzakciókat kezelt, amit a rendőrségnek jelentettek. A bank külső tanácsadó céget kért fel az ügy felülvizsgálatára. Az eredmények március végéig várhatók.
Cikkünk a Bloomberg.com írása alapján készült.