A Google néhány hónapja beperelte az Ubert üzleti titok megsértésére hivatkozva. A Google önvezető autókat gyártó cégétől, a Waymótól távozó vezető mérnök, Anthony Levandowski 14 ezer titkos dokumentumot vitt magával a társaság szerveréről, majd ezek felhasználásával saját céget alapított, amit az Uber később 680 millió dollárért megvásárolt. A két társaság közötti per végül a megegyezéssel végződött.
Európában eddig tagállamonként változott az üzleti titok meghatározása, ezért Brüsszelben úgy látták, egységes szabályozás szükséges. Egy 2016-os uniós irányelvet 2019 elejéig kellett a nemzeti törvényeknek megfelelően átültetni.
Az új szabályozás hazánkban nem módosítja lényegesen az üzleti titok fogalmát.
Az üzleti titok lényege, hogy szabadalom nélkül is biztosítja egy új technológiai megoldás kizárólagos hasznosítását, miközben a szabadalmi eljárás során a technológia általában nyilvánosságra kerül, viszont a szabadalmat nem biztos, hogy megkapja a kérelmező.
Ez az új irányelv azt is kimondja, hogy
az üzleti titokhoz fűződő jog forgalomképes, vagyis átruházható, illetve másnak átengedhető, akárcsak egy szabadalom.
A szabályozás változása következtében az üzleti titok megsértésének következményei is megváltoztak. Ha valaki az üzleti titkot tisztességtelenül vagy szerződéses kötelezettségét megszegve szerzi meg, illetve ha az így megszerzett üzleti titkot hasznosítja, a bíróság – többek között – eltilthatja a további hasznosítástól, elrendelheti a jogsértő áru kivonását a kereskedelmi forgalomból, és előírhatja a jogsértéssel elért gazdagodás megtérítését. Ha azonban a hasznosító eredetileg jóhiszeműen jutott az üzleti titok vagy az annak felhasználásával készült áru birtokába, a bíróság a fenti szankciók helyett pénzbeli ellentételezést rendelhet el.
A témáról bővebben olvashatnak a Piacésprofit.hu-n megjelent írásban.