A legfontosabb gazdasági szereplőket napjainkban olyan kérdések tartják lázban, mint hogy meddig tart még ki az emelkedés a részvénypiacon, hol lesznek majd a következő nagy befektetési lehetőségek, lesz-e megállapodás a brexit kapcsán, valamint hogy megegyezéssel zárul-e az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus. Mindezek igen fontos kérdések, azonban a nagy zajban háttérbe szorulnak azok a problémák, amelyek egyre inkább gyűlnek a mélyben, viszont sokkal kevesebbeket tartanak lázban.
Az elmúlt időszakban pedig két hír is érkezett, melyek együtt komoly aggodalomra adnak okot – írja a CNBC elemzője. Először jött egy becslés az S&P Dow Jones Indices elemzőjétől, aki arra jutott, hogy
az S&P 500 amerikai részvényindex vállalatai nagyjából 800 milliárd dollár értékben vásároltak vissza részvényeket 2018-ban. Ez egy naptári évre vonatkozóan új csúcsnak számított.
Ez a hír önmagában nem tűnik igazán rémületesnek, főleg hogy a részvény-visszavásárlások növelik az árfolyamokat. Ha pedig a részvények árai nőnek, a befektetők pénzt keresnek, ezt visszaforgathatják a gazdaságba, ráadásul az általános gazdasági és piaci hangulat is javul. Ehhez jön még, hogy az Egyesült Államokban igen fontos az úgynevezett vagyonhatás, vagyis ha a részvényárfolyamok emelkednek, akkor a gazdaság kevésbé gazdag szereplői is úgy érzik, hogy mindenkinek jól megy, következésképpen többet fogyasztanak. Nem mellékesen pedig ha a cégek nem csupán ülnek a készpénzállományukon, hanem aktívan felhasználják azt, az végső soron kedvező is lehet.
Itt jön be azonban a képbe a másik hír – figyelmeztet az elemzést jegyző Steve Sedgwick. Vannak ugyanis különleges esetek, amikor a részvények vállalati visszavásárlása egyáltalán nem jó hír.
Ennek kitüntetett példája, amikor a cégek nem a tartalékként felhalmozott készpénzből, hanem hitelből vásárolják vissza a részvényeiket.
Ennek a folyamatnak pedig már bőven a közepén vagyunk, ugyanis az Institute of International Finance (IIF) számításai szerint a vállalati szektor példa nélküli adósságállományt halmozott föl. Mi több, azok a nem pénzügyi cégek, melyek éppen visszavásárolják a részvényeiket, 50 százalékkal több hitellel rendelkeznek, mint 2008-ban, a pénzügyi válság kirobbanásának évében. Ez konkrétan 15 ezer milliárd dollárt meghaladó vállalati adósságállományt jelent.
Az elemzés szerint a folyamat veszélyeit kiválóan mutatta az eladási hullám, melyet a piacok a tavalyi negyedik negyedévben szenvedtek el. Akkor ugyanis a részvények úgy estek hatalmasakat, hogy közben mindezt a makrogazdasági állapotok nem indokolták. Úgy tűnt, a befektetőket legkevésbé sem érdekli például az infláció vagy a munkaerőpiac. Mintha csak egyetlen dolog számított volna, nevezetesen hogy az amerikai jegybank kamatot emel, és ezzel drágulnak a hitelek költségei is. Sedgwick éppen ezért úgy látja,
a piacok megrettentek és pánik üzemmódba kapcsoltak attól, hogy a hitelből részvény-visszavásárlásra építő stratégiájuk „lelepleződik".
Ha pedig ez valóban így van, akkor tényleg van mitől félniük a piacoknak az olyan tényezők mellett is, mint a brexit vagy a kereskedelmi háború.