Emelkedhet a sertéshús ára a közeljövőben

A baromfiágazat növekedésének köszönhetően tavaly több mint 8 százalékkal bővült a húságazat teljesítménye - mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke. A megnövekedett költségeket azonban hamarosan meg kell jeleníteni az árakban az ágazat védelme érdekében.

A húságazat kibocsátása 2018-ban meghaladta a 820 milliárd forintot, ezen belül a húsfeldolgozás, tartósítás 292 milliárd forintot, a hús és baromfihús készítmények gyártása pedig 192 milliárd forintot tett ki.

A főként a sertéshúsra épülő húsfeldolgozás, tartósítás ágazat exportja 8,6 százalékkal csökkent az afrikai sertéspestis miatt, ugyanis a betegség belföldi megjelenését követően Magyarország elveszítette exportpiacainak harmadát.

A kiesett távol-keleti piacokat az ország pótolni tudta más európai uniós tagállamok piacaival, így a kivitel a mennyiséget tekintve nem változott, a nyereség azonban elmaradt a korábbi értéktől.

A magyar sertéshús ágazat helyzetét nagyban segítette a belföldi értékesítés 9,8 százalékos növekedése.

Tavaly 4,7 millió sertést vágott a magyar húsipar, ugyanannyit, mint 2017-ben. A magyarországi sertések száma sem változott, decemberben 2,8 millió volt. A kocák létszáma azonban közel 4 százalékkal, 178 ezerre emelkedett.

A baromfiágazatnak köszönhetően erősödött a húsipari ágazat teljesítménye tavaly Forrás: MTI/Balázs Attila

2014 óta, az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően, 1 millióval, 27 százalékkal nőtt a vágott sertések száma, miközben a sertések létszáma 4,5 százalékkal csökkent.

Az eredmények az ágazat egyértelmű fehéredését jelzik.

Magyarországon az élő sertés átlagára 2018 egészében meghaladta az uniós átlagárat, ez utóbbi pedig szinte mindig magasabb a világpiacon tapasztalható árnál: így a magyar húsipar továbbra is a világpiacinál és az EU piacinál magasabb áron kénytelen alapanyagot vásárolni, ezért a nemzetközi versenytársak nagy többségénél nehezebb helyzetben van.

Kínában is megjelent az afrikai sertéspestis, a betegség miatt drasztikus méreteket öltött a leölt sertések száma, bár hivatalos adatot egyelőre nem közöltek. Kína fontos szerepet játszik a globális sertéspiacon, az ázsiai ország rendelkezik a világ sertésállományának a felével, lakossága pedig jelentős sertéshús fogyasztó. Kína, sertésállományának csökkenése miatt, jelentősen növelte sertés importját, többek között egyes uniós államokból is. Ennek a lett az egyik következménye, hogy miközben Németország Kína egyik beszállítójává vált, saját igényeinek kielégítése érdekében elkezdett érdeklődni a magyar élő sertések felvásárlásáról.

Ez a folyamat felhajtja az élősertés és a sertéshús árát: a magyar piacon az év első három hónapjában 30 százalékkal emelkedett az élősertés ára, mindez pedig előbb vagy utóbb de meg fog jelenni a termékek árában is.

De nemcsak az élősertések ára nőtt, hanem az ágazatban dolgozók bére is emelkedett - tavaly 10 százalékkal -, továbbá a csomagolóanyagok és az energiaárak is nőttek, ezért az ágazat által előállított termékek önköltsége nagymértékben nőtt, amit a szövetség társadalmi elnöke szerint érvényesíteni kell az árakban, különben az ágazat csődbe megy. Éder Tamás szerint a kiskereskedelmi partnerekkel a következő hetekben, hónapokban indulhatnak el a tárgyalások a sertéshús termékek árairól.