Mikor évül el a követelés?

Az elévülés széles körben ismert és használt kifejezés. Valószínűleg azt is sokan tudják, hogy az elévülés lényege, hogy időmúlás következtében teszi behajthatatlanná a pénzbeli vagy más követelést. Ennek ellenére sok tévhit és pontatlanság kering az elévüléssel kapcsolatban. A Piac és Profit összeállításában a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda képviseletében Dr. Szabó Gergely ügyvéd ezek közül néhány fontosabbra hívja fel a figyelmet.

Tévhit – Az elévülés megszünteti a követelést

Talán a leggyakoribb tévhit az elévüléssel kapcsolatban, hogy az elévülés idejének leteltével a követelés megszűnik.

Az elévülés a követelést nem szünteti meg, hanem csak a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki.

Ennek legfontosabb következménye, hogy ha elévült követelést teljesítünk, akkor azt nem követelhetjük vissza, hiszen a tartozás nem szűnt meg. Így ne lepődjünk meg akkor sem, ha például elévült követelés kifizetésére való felszólítást kapunk. A bírósági úton való jogérvényesítés kizártsága ugyanis nem zárja ki, hogy az elévült követelés jogosultja felszólító levelet küldjön az önkéntes teljesítés reményében.

Tévhit – Ha az elévülési idő eltelt, akkor az adós hátradőlhet

Szintén nagyon gyakori tévhit, hogy a tartozás elévülési idejének letelte után már nem kerülhet sor semmilyen jogi lépésre az adóssal szemben.

A követelés elévülését a bíróság vagy más hatóság hivatalból nem vizsgálja, és nem veszi figyelembe.

Azaz, ha az elévülésre az érintett nem hivatkozik az eljárás során, akkor születhet ellene marasztaló döntés és a tartozást be is hajthatják rajta.

Ennek gyakori példája, hogy a fizetési meghagyással nem foglalkozik a címzett, és nem terjeszt elő ellentmondást a közjegyzőnél, azt gondolva, hogy a tartozás már elévült.

Azonban a közjegyző hivatalból nem vizsgálja az elévülést, így a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajtható lesz.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

Szűk körben írja csak elő a törvény, hogy az elévülést hivatalból kell figyelembe venni. Ennek leggyakoribb példái a munkajogi igények.

Tévhit – Az elévülési idő mindig 5 év

Általánosan ismert, hogy az elévülés ideje 5 év.

Azonban kevesebben tudják, hogy nem minden igény elévülési ideje ugyanennyi.

Például az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények elévülési ideje 1 év. Ilyenek a mobiltelefon-előfizetésekből, internet-előfizetésekből eredő követelések. Szintén 1 év a parkolási pótdíj elévülési ideje.

5 évnél rövidebb idő alatt évülnek el a közüzemi tartozások közül például a gázszolgáltatással és villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések. Ezeknek az elévülési ideje 2019-től 3 év, míg korábban 2 év volt.

Vannak olyan igények is, amelyek viszont nem évülnek el. Ilyenek például a tulajdoni igények, amelyek elévülését törvény zárja ki.

Tévhit – Az elévülést a felszólítás már semmilyen esetben nem szakítja meg

Sokan tudják, hogy az új Polgári Törvénykönyv megváltoztatta az elévülési idő megszakadására vonatkozó szabályt.

Forrás: Dennis Skley/Flickr

Az új Ptk. szerint a tartozás teljesítésére vonatkozó írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg, szemben a korábbi szabályozással.

Azonban az új Polgári Törvénykönyv e szabálya a 2014. március 15-én és azt követően keletkezett tartozásokra vonatkozik, a régi Ptk. szerinti tartozásokra és felszólításokra nem.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy milyen elévülésről van szó.

Ha például az adós ellen már bírósági végrehajtási eljárás folyik, akkor bármely végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést. Így végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtótól kapott felszólítás is alkalmas az elévülés megszakítására.

Tévhit – Az elévülés kizárható

Időnként előfordul, hogy szerződésben a felek megpróbálják kizárni az elévülés lehetőségét.

Azonban a törvény szerint az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Arra viszont van lehetőség, hogy a felek megállapodjanak az általánosnál rövidebb vagy hosszabb elévülési időben.